1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Képviselőház - Klebelsberg Kuno Gróf dr.

és gazdagabb nemzetek virágzó szellemi életével egy nívóra emelni s kontaktusban tartani, másfelől a középfokú és elemi oktatást óhajtotta a haladó időhöz s a változott viszonyokhoz hozzáidomilani és egyidejűleg a népiskoláztutásit szélesebb ala pókra fektetve, elvinni oda is, ahol annak hiányát a legjobban sínylette meg az ország: a tanyák világába, amelyről régebbi kultúrpolitikánk megfeledkezni látszott. Volt azonban ennek a nagyszabású kulturmiinek még egy harmadik fontos megnyilvánulása is: érintkezést keresett és talált a hozzánk legközelebb álló nagy külföldi nemzetek szellemi életének vezető köreivel és rendkívül intenzív erejű propagandát fejtett ki azért, hogy a nyugatot meggyőzze arról, hogy a magyar nemzetnek ősi és eredeti kultúrája van, mely eleddig hozzáférhetetlen maradt a külföld számára. Ez a törekvése Klebelsbergnek rendkívül komoly és értékes sikerekre vezetett. Ez a hármas iránya az uj magyar kultúrpolitikának évekre terjedő sokoldalú és rendszeres alkotó és refnrminuntkát igényelt, amelynek egyes fázisaiban az az elv jutott kifejezésre, hogy az általános népmüvelödés és a magasabb kultúra nem állíthatók szembe egymással, hanem koordinálandók, mert nem ellentétesek, hanem kiegészítik egymást. Időrendi egymásutánban e munkának ezek voltak a főbb állomásai: 1922 : Törvényjavaslat a nagy nemzeti közgyűjtemények önkormányzatáról (a gyüjteményegyelem létesítéséről); törvényjavaslat a Magyar Tudományos Akadémia szubvenciójáról. (Az Akadémia jelentékeny állami szubvenciót kap, hogy zavar talán működése biztositható legyen.) 1923: Debrecenben felavatják az egyetem nagyerdei klinikatelepét és leteszik a Déry-inu/eum palotájának alapkövét; Pécset! megnyílik a Pozsonyból odamenekült Erzsébet-Tudományegyetem. 1924: Megvalósul a középiskolák s a középiskolai tanárképzés reformja, valamint a polgári iskolák uj rendtartása; Debrecenben megnyílik az egyetem gyermekklinikája. 1926: A Nemzeti Múzeum régiségtára uj elrendezésben nyilik meg a közönség számára: az elveszett ógvallai csillagászati intézet helyett nagyszerű uj obszervatórium létesül a Svábhegyen: törvény készül a tanyai iskolákról, amely szerinl a/, állam öt év alatt 861 uj népi&koíát létesít az Alföldön: Klebelsberg október ben Berlinbe utazik, ahol a tudományos, irodalmi és politikai körök rendkívüli érdeklődése mellett előadást tart a magvai' kultúráról; Bécsben megnyílik a Collegium Hungaricum, 1926: Megalakul a Széchenyi Tudományos Társaság, mely 170