1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Képviselőház - Vitéz Keresztes-Fischer Ferenc dr.

(Közben 1924 ben vitézzé avatták.) Azóta családi birtokán gazdálkodik Pusztaecsegen, Szolnok vármegyében, jelentős szerepet játszva az agrártársadalom körében és vármegyéje társadalmi életében. (íazdasági szaklapokban (Köztelek, Állattenyésztők Lapja stb.), sürün jelennek meg kivált az állattenyésztéssel foglalkozó dolgozatai; tagja az OMGE-nek, igazgató-választmányi tagja a Hussertéstenyésztök Országos Egyesületének s az Urlovasok Szövetkezetének. Diszelnöke a Karcagi Frontharcosok Egyesületének s a Leventeegyesülctek Szövetségének, stb. Az országgyűlés képviselőházának Csontos Imre halála után*, lelt először tagja, 1931 április 17-én, Karcag egységespárti mandátumával. Akkor egyhangúan választották meg, — a legutóbbi általános választásokon kemény küzdelmet kellett vivnia P. Ábrahám Dezsővel, akit tekintélyes szavazatmennyiséggel szorított kisebbségbe. VITÉZ KERESZTES-FISCHER FERENC DR. (Rétság i M. kir. lM'lügyminiszter. Pécsett született 1881-ben. Középiskoláit Pécsett, főiskolai tanulmányait Budapesten a Tudományegyetem jogi fakultásán végezte s 1901-ben szülővárosában ügyvédi prakszist kezdett, melynek során éveken át a Pécsi Takarékpénztár Részvénytársaság jogtanácsosa volt. A világháborúban ;i <>«.). számú os. és kir. gyalogezred kötelékében kezdettől végig a különböző frontokon teljesíteti szolgála tot, amely alatt az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásáért több kitüntetésben részesült, A háborúból hazatérve, folytatta ügyvédi gyakorlatát, mely azonban illuzói iussá vált abban a pillanatban, amikor a szerbek megszállták Haranyát és vele Pécs városát is. megteremtvén ott évekig tartó rémuralmukkal a lehetőségé! a magyar állam es • magyar állameszme ellen intézeti sorozatos merénylet "knek. (Lilidéi íe/siin, baranyai népköztársaság stb.) Az idegen uralom állal dédelgetett lázadók ellen akkoriban összefogott a vármegye és a város egész ha/alias polgársága s az igy támadt nagyszabású mozgalomnak egyik vezére Keresztes>F!scbef volt, akit ezért i/ nj rezsin két hónapi börtönbüntetéssel sújtott. • szerbek pedig büntetésének kitöltése után Yaljevoban internáltak. Hónapokon ái tartó szenvedések után került VÍNS/.I Pécsre, ahol a rendezett viszonyok Rásselj Gyula <ir Imtasánybiztos vezetése alatt lassan HÍ 168