1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.
Képviselőház - Károlyi Gyula
elnökség után lemondván, a kormányzó Károlyi Gyulát Bethlen István gróf javaslatára ikormányelnökké dezignálta s néhány nappal utóbb, augusztus 24-én, mtiután tárgyalásai eredménnyel jártak, ki is nevezte Magyarország uj miniszterelnökévé. Rendkívül nehéz helyzetben, egy példátlanul súlyos pénzügyi és gazdasági válság közepette vállalkozott a kormány vezetésére, feladatául Bethlen István eddigi kül- és belpolitikai Irányának változatlan fenntartása mellett, az államháztartás deficitjének megszüntetését és az ország valutám helyzetének egészséges alapokra való fektetését jelölvén meg. Ehhez a munkából azután '. a 33-as Országos Bizottság közreműködésével haladéktalanul hozzá is lógott. Végletekig menő takarékoskodás jellemzi ezt a munkát (elsőül az állami autók használatát szüntette be), az eddigi amugyis terhes adók emelése, a köztisztviselők fizetésének és nyugdijának leszállítása és B valutakorlátozások fenntartása Kormánya elrendelte a külföldi követelések bejelentését, hozzá fogót! i\y álláshalmozások megszüntetéséhez, gondolkodott a legerősebben sújtott mezőgazdasági népességnek vetőmaggal és kenyérrel való ellátásáról, enyhítette a végrehajtási eljárást, rendezte a hitelviszonyokat, revízió alá vette az uzsoratörvényt. és ezeken kivül i.s számos intézkedést tett, amelyeknek célja a válság enyhítése volt. Hogy mindezek milyen ered mennyel járnak, azt majd a jövő lógja megmutatni. Korinam /alának második hónapjában gyűlt össze Budapesten még Bethlen István kezdeményezésére a Népszövetség pénzügyi bizottsága, hogy Magyarország pénzügyi és gazdasági helyzetét tanulmányo /ás tárgyává tegye és e bizottság jelentése képezte aztán további gazdasági és pénzügyi politikájának alapját. A kormány jelenlése felett, mely a Népszövetség pénzügyd bizottságának referátumai tartalmazta, az időközben hosszú szünetelés után 1931 november 4-én ismét összeült képviselőházban — (amelynek Károlyi Gyula .1 nyári választások óla Székesfehérvár egységespárti mandátumával már tagja volt) — heteken át tartó komoly és sokszor .szenvedélyes vita indult meg. E vitában, mely alatt a kormány sok ittlyos támadásnak voll kitéve, a csalódásnak az ai érzete dominált, mellyel a genfi bizottság jelentése az országra nézve járt. Mindenki joggal várhatta volna, hogy a bizottság a külföldi adós ságok dolgában jelentékeny könnyítéseket fog kezdeményezni, ha nem is éppen moratóriumot Ehelyett a mai viszonyok között le hetetlen külkereskedelmi politikát javasolt, továbbá íi fizetési kötelezettségeknek a végletekig való teljesítését I a költségvetési káadásoknak K;ÍO millió pengőre való leszorítását. Ez természetesen mérhetetlen áldozatokat jelentett i nemzet számára, de Károlyi megkísérelte i szinte emberfeletti feladni tetjeaitését. Jelenlését a 157