1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Képviselőház - Károlyi Gyula

KÁROLYI GYULA GRÓF (Székesfehérvár) Magyarország miniszterelnöke. 1871 május 7-én Nyirbaktán, Szabolcs vármegyében született. Atyai nagyatyja Károlyi György gróf koronaőr, majd királyi főudvarmester volti. a reformkorszak nagynevű politikusa és vezető egyénisége, a Magyar Tudományos Akadémia egyik alapi tója, — édesapja Károlyi Tibor gróf v. I). t. t., a főrendiház egykori elnöke. A középiskolát a budapesti piarista gymnáziumhan végezte. Azután jogot hallgatott Budapesten. Berlinben és Bonnban. Tanulmányainak befejezése után aradvármegyei birtokain gazdálkodott. Emellett azonban részt vett Arad vármegye és Arad város közéleti és politikai mozgalmaiban is, kivált az úgynevezett nemzeti eHenállás idején (1905—1906), amikor minden erejét az alkotmányellenes rezsim elleni küzdelem rendelkezésére bocsátotta. Ekkor, mint örökös főrend, tagja volt (1905 óta) a törvényhozásnak is, amelyben a függetlenségi és 48-as párt elveit képviselte. A nemzeti ellenállás sikerrel járt: a darabont-kormányra Wekerle Sándor koalíciós nemzeti kormánya következelt s ennek előterjesztésére a király Károlyi Gyulát 1906-ban Arad vármegye és Arad váms főispánjává nevezte ki Ez állásában működött 1910-ig. A háború kitörésekor önként jelentkezett szolgálattételre s eleinte mint hadiönkéntes, később mint tartalékos hadnagy lel jesitetl frontszolgálatot a cs. és kir. 3. sz. huszárezred kötelékében az orosz harctéréin, de emellett nagy áiUdozatokat hozott a legkülönfélébb háborús jóléti mozgalmak céljaira is. A politikától ekkor teljesen távoltartotta magát, ám a katasztrófa, mely a háborúra következett, újra a politikai küzdőtérre szólította. Néhány héttel a kommunista lázadás kitörése után, május 5-én, ellenforradalmi kormányt alakított Aradon, ahol ekkor már a román hadak uralkodtak. Kormánya szerencsés összetételénél fogva alkalmas tetl volna arra, hogy az országnak a bolsevik uralom alól való felszabadítását előkészítse, de a román megszállók temérdek nehézségei gördítettek útjába, ugy, hogy munkája hovatovább lehetetlenné vált. Mikor aztán a románok Károlyi Gyulát kormányának több tagjával együtt internálták is Mezőhegyesen, a kor>nány maga Szegedre menekült, ahova Károlyi Gyula, kiszabadulása után. május 28-án érkezett meg. Szegeden alakult meg azután június 3-án a II. ellenforradalmi, I. szegedi kormány, mely155