1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Képviselőház - Káger József - Kállay Miklós dr.

kodott 1921-ig, amikor a kormányzó Szabolcs és Ung vármegyék főispánjává nevezte ki. 1929-ig működött e pozícióban, nagy eréllyel, de családi tradícióihoz képest az igaz szabadelvüség szellemében vezette a gondjaira bizott vármegyéket, amelyeknek mezőgazdasági és kulturális ügyei mellett különös gonddal viselte szivén a kereskedelem és ipar fejlődését is. így fordult felé Bethlen István figyelme s igy lett különösen azután, hogy a római s a riodejaneirói interparlamentáris kereskedelmi konferenciákon kiváló képességekkel képviselte a magyar kommerciális érdekekel. 1929-ben a kereskedelemügyi minisztérium politikai államtitkaiul. Ebben az állásában rendkívül intenzív érintkezést tartott fenn a kereskedelmi és ipari körökkel, nagy megértést tanúsítva a hazai közgazdaság e fontos ágazataiinak sérelmi és kívánságai iránt. Az 1931/32. évi költségvetés parlamenti tárgyalásakor a távollevő Bud János akkori kereskedelmi miniszter helyett ő képviselte a képviselőházban a tárca budgetjét, ami precedens nélkül áll a Ház történetében. Az 1930. évi milánói i az 1931. évi párisi (gyarmati) nemzetközi kiállításon ö (képviselte B kormányt S a párisi kiállítás megnyitása alkaflmával az öss/<-s nemietek egybegyűlt delegálu sóinak nevében ö intézett beszédet a francia kormányhoz. Egyébként is sokat fáradozott a magyar-francia kapcsolatok kiépítésén. Államtitkárrá történt kinevezésekor Erdőhegyi Lajos, a kentecsei kerület képviselője lett Szabolcs megye főispánja, aki mandátumáról természetesen lemondott s az igy megüresedett kerületnek időközi választáson Kállay Miklós lett Kemecse egységespárti képviselője. Ezt a mandátumot az 1931. évi általános választásokon is elnyerte és meg is tartotta, bár a kormánypárt listáján a főváros északi kerületében is megválasztották. Ebben a kerületben és általában a fővárosban ö volt az egységes párt vezérszónoka a választási kampányban. Feliépeti még Dombovárott is, ahol Lukács György, volt közoktatásügyi miniszter, az egysépes párt első jelöltje nem akarta magát kitenni a küzdelemnek, itt azonban Pallavi cini György őrgróffal szemben kisebbségben maradt. A Bethlen-kormány lemondása után, mikor takarékossági okokból a legtöbb politikai államtitkári állást megszüntették, a kormányzó őt is felmentette állásától, amelyben a magyar kereskedelem és Ipar meleg rokonszenvét szerezte meg magának. — Egyéb közéleti működésében évek óta elnöke a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamarának s vezetőségi tagja számtalan gazdasági és társadalmi egyesületnek, igy többek között a budapesti Belvárosi Polgári Körnek is. Széleskörű sikeres kö/életi 'munkásságának elismeréseképpen a kormányzó még 1925-ben a II. osztályú csil lagos magyar érdemkereszttel tüntette ki. 149