1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Képviselőház - Illés József dr.

között a koronázási hitlevélnek, amelyet ö szerkesztett. 1917-ben, budapesti nyilvános rendes egyetemi tanárrá történt kinevezése folytán — (már 1914 óta nyilvános redkivüli tanár volt) — le­mondott huszti mandátumáról, de 1918 június 22-én a szász­sebesi (erdélyi) kerület mandátumával újra tagja lett a képviselő­háznak. Politikai tevékenysége egyáltalán nem esett tudományos és tanári működésének rovására. Az ujabb jogásznemzedék az ő alkotmány- és jogtörténeti felfogásájialk hatása alatt nőtt fel: ő maga Kovachich Márton Györgyöt, Hajnik Imrét, tudomá­nyának első nagy magyar mivelőit és Ottó Gierke-t vallotta mestereiül, akik munkásságának nemcsak metodikai, hanem tárgyi tekintetben is irányt szabtak. Irodalmi munkásságának kiváló produktumai a következő müvek: Az újkori alkotmány­fejlődés elemei (1898), Az istenitéletek (1899), A magyar házas­sági vagyonjog az Árpádok korában (1900), A magyar szerződési jog az Árpádok korában (1901), A törvényes öröklés rendje az Árpádok korában (1904), Bevezetés a magyar jog történetébe (1910, II. bővitett kiadás 1930), A magyar társadalom és állam szervezete a honfoglaláskor (1916), A magyar cimer és a királyi cim története (1916) s A Quadripartitum közjogi interpellációi (1931). Emellett se szeri se száma egyéb tanulmányainak és publicisztikai dolgozatainak, amelyek a Pester Lloyd-ban, a Köz­gazdasági Szemlében, a Jogtudományi Közlönyben, a Századok­ban, a Budapesti Szemlé-ben, a Neues Wiener Tagblatt-ban s egyebütt jelentek meg. Tudományos munkássága nemzetközi viszonylatban is jelentős: tagja s előadója az International l.;i\\ Assaciation-nak s az Internationale Vereinigung für vergleichendo Rechtswissenschaft und Volkswirtschaftslehre cimü jogtudományi egyesületnek. A magyar tudományos egyesületi életben a Magyar Tudományos Akadémiában (melynek 1915 óta tagja), a Magyar Történelmi Társulatban, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társulatban és a Magyar Jogászegyletben jutott nagyobb szerep­hez; az utóbbinak éveken át titkárja is volt. A forradalom kitörésével fennakadás állott be munkásságá­ban, de 1919 őszén már ott volt a magyar közélet uj frontjain: mint a rutén ügyek szakérlője, tagja volt a Magyar Békedelegá­ciónak, 1920 tavaszán Berlinben és Hágában képviselte a magyar érdekeket és Londonban járt, ahol Apponyi Albert gróf megbízásából a Millerand-féle kísérőlevél elleni akciót készítette elő. 1921 szeptemberében Genfben volt: a Congres du droit des peuples oppressés tagja és előadójaként ismertette a külfölddel az elszakított magyar területek kisebbségeinek sérelmeit, szót emelve felvidéki hittestvérei érdekéién is. Több izben járt poli­141

Next

/
Thumbnails
Contents