1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Képviselőház - Huszár Dezső - Huszár Mihály

HUSZÁR DEZSŐ (Sárbogárd) 1864 december 25-én régi középbirtokos fejérmegyei nemes családból született Budapesten. Édesapja Fejér vármegye alispánja volt. Középiskoláit Székesfehérvárott a cisztercjíák főgimnáziumában, főiskolai tanulmányait a budapesti egyetem jogi fakultásán végezte el. Közpályáját Fejér vármegye közigazgatásánál kezdte 1887-ben mint tb. szolgabiró-közigazgatási gyakornok. 1889ben a sárbogárdi, 1900-ban az adonyi járás főszolgabírója lett. Ebben az állásában — a forradalom idejét kivéve, mely alatt sárbogárdi ősi birtokán gazdálkodott — képviselővé való megválasztásáig meg is maradt. A háboil] alatt a király a polgári hadi érdemrend II. osztályával tüntette ki. 1920-ban vármegyéje felajánlotta neki alispáni tisztségét, ő azonban ezt akkor elhárította magától. Az 1922. évi nemzetgyűlési választásokon mint az egységes párt hivatalos jelöltje lépett föl a sárbogárdi kerületben, abol pótválasztáson választót ták meg. E kerület mandátumával lett tagja az uj országgyűlés képviselőházának 1926-ban és utóbb 1931-ben is. Egyéb közéleti szereplésében régi tagja Fejér vármegye törvényhatósági bizottságának és ujabban kisgyülésének is, fögondnoka a református egyház sárbogárdi egyházközségének, gondnoka a vértesaljai ref. egyházmegyének, választolt tagja a református zsinatnak és póttagja a konventnek. 1926 óta a porosz Johanita-rend lovagja. HUSZÁR MIHÁLY (Sárvár) •^MMaMaM^M. 1874-ben született a vasmegyei Vasalján, ahol atyja takácsmester volt. Középiskolai tanulmányait Szombathelyen folytatta, azután a budapesti Pázmány Péter tudományegyetemen a teológiát végezte el. 1919, év óta Sárvárott esperes-plébános. Ettől az időtől kezdve tevékeny szereplője a helyi és vármegyei politikai, kulturális, társadalmi és gazdasági mozgalmaknak. Nagy szeretettel vezeti az ifjúság nevelésének ügvét s a leventetörvény megalkotása óta ÍM