1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Képviselőház - Gratz Gusztáv dr.

közös külügyminiszter, a volt cs. és kir. külügyminisztérium kereskedelem-politikai osztályának élére osztályfőnöki rangban. E minőségében vett részt a brest-litovski orosz és a bukaresti román béketárgyalásokon s ugyancsak ez állásából kifolyóan vezette ezidőtájt azokat a tárgyalásokat, amelyek a központi hatalmak gazdasági közeledése tárgyában folytak. Közben 1917-ben a rövidéletű Esterházy-kormány pénzügyminisztere volt. Kinevezésekor valóságos belső titkos tanácsos lett és 1918­ban Károly király a Lipót-rend nagykeresztjével tüntette ki. Az Esterházy-kormány lemondása után visszatért Bécsbe a külügy­minisztériumba s ott élte át a forradalmi időket, eleintén teljes visszavonultságban, később, már a proletárdiktatúra idején, mint egyik vezetője a Bethlen István gróf alatt működő ellenforradalmi komiténak. Az ellenforradalom győzelme után magyar követ volt Bécsben, az első aki az alkotmányosság helyreállta után az önálló Magyarországot a bankgassei Magyar Házban az osztrák kormánynál képviselte. 1921 január 17-én a kormányzó a második Teleki-kormány külügyminiszterévé nevezte ki. Akkoriban az ország külpoliti­kailag teljesen el' volt szigetelve, a kisantant ereje teljében vas­gyürüként vette körül s Gratz ebben a szituációban azt tekintette legfőbb feladatának, hogy a gazdasági életen át üssön rést az ellenséges gyürün. Gazdasági tárgyai ásókat kezdett tdhát a szom­szédos államokkal s ennek a munkájának jelentékeny etapja volt az a találkozó, mely a Lajta melletti Bruckban, tehát sem­leges osztrák területen, a Harrach-kastélyban, egyfelől Teleki l'ál gróf akkori magyar miniszterelnök és Gratz Gusztáv, más­felől Benes csehszlovák külügyminiszter és Hotovec cseh keres­kedelmi miniszter között 1921 márciusában folyt le. Ez az akko­riban rendkavüli nagyjeJlerotőségü úttörő kezdeményezés már-már sikerrel kecsegtetett, amikor Károly király ez év húsvétján várat­lanul megjelent az országban s Magyarországnak a szomszéd államokhoz való viszonya újra megromlott. A király visszatérése egyébként Gratz további politikai pályájára is nagy befolyással volt. A nemzetgyűlés 1921 április 6-iki ülésén ugyanis nagy be­szédet mondóit a királylátogatás kapcsán támadt külpolitikai helyzetről. Szenvedélyes hangon, a Ház egyhangú helyeslése köz­ben, tiltakozott az antanthatalmaknak, de kivált a kisántántnak a magyar királykérdésbe való beavatkozása ellen, majd azzal fejezte be beszédét, hogy ő a maga személyére nézve osztja a nemzet nagy többségének azon felfogását amely szerint egyedül a szent korona tana s a nemzet és a király egysége lehet alapja a kibontakozásnak, az újjászületésnek s a nemzet jövő nagysá­gának. A beszédnek ez az utolsó része rossz vért szült a kisgazda párt szabadkirályválasztó szárnyánál, amit csak tetézett az, hogy 121

Next

/
Thumbnails
Contents