1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Képviselőház - Gallasz Ágost Rudolf - Gál Jenő dr.

részesitette, amikor a koalíciós kormány, mert egyes tagjait visszaélésekkel vádolta meg, vád alá helyeztette. Védője volt többek között Haverda Máriának, Kéri Pálnak és Bacher Emilnek és igen nagy érdeklődéssel fordult feléje a közvélemény, amikor a frankperben Nádosy Imre védelmét látta el igen szerencsés módon. Rákosi Jenő akkor vezércikket irt róla a Pesti Hírlapban. — Két cikluson át tagja volt a budapesti ügyvédvizisgáló-bizotttságmak ós hosszabb ideig szerkesztette a Büntetőjog eimü szakfolyóiratot. Emellett igen sokoldalú publicisztikai és S2akirodalmi tevékenységet fejt ki, ugy a napi, mint a jogi szak( sajtó hasábjtuin. Választmányi tagja a Bűnügyi Védők Egyesü-' létének. Mindig a nemzeti irányú szabadelvű ellenzékhez tartozott s néhai Vázsonyi Vilmos első fellépése óta, tehát több mint három évtizede, hive a demokratapártnak, amelynek bizalmából már régibb idő óta tagja volt a székesfőváros törvényhatósági bizottságának. E minőségében is jelentékeny szerepet játszott s emlékezetes az a beszéde, amelyben a főváros közgyűlésén feltárta a Széchenyi-f ürdöépitkezés hiteltudilópésónek ügyé

I 1926-ban lett országgyűlési képviselő a budapesti budai lajstromos kerületben, amikor a két budapesti kerületben megválasztott Pakots József budai mandátumáról az ő javára mondott le. Emiatt támadt nézeteltérések okozták, hogy kilépett az akkor Rassay Károly vezetése alatt állott s Független Nemzeti Demokratapárt nevet viselő pártból s megalakította Pakotssal együtt a Magyar Demokrata Pártot, mely azonban megszűnt, mikor a régi demokrata képviselők (Bródy Ernő, Fábián Béla, Pakots és ő) újra egyesültek a Nemzeti Demokrata Pártban. Az 1931 évi választások idején, amikor arról volt szó, hogy Rassay nemzeti szabadelvű pártja a demokratákkal szövetségben vegyen részt a választási küzdelemben, a tervezett választási paktum meghiúsulása miatt, Pakots, Bródy és Fábián kiváltak e pártból s azóta ő és vele Vázsonyi János alkotják a Nemzeti Demokrata Pártot, mint Vázsonyi Vilmos elveinek letéteményesei. Az 1927—31. évi ciklusban kifejtett rendkívül széleskörű munkássága során két törvényjavaslatot is kezdeményezett: az egyik a rehabilitációról szólt (1929), a másik a hadikölcsönkötvények valorizációjáról (1930), — sajnos egyikből sem lett törvény. Állandóun sürgette a demokratikus választójogot, a szabadságjogok visszaállítását, az indokolatlan hiteltullépések s a költekezés megszüntetését, a birák helyzetének javítását, a kisipar gondozását s alig került olyan javaslat a Ház elé, amelynek tárgyalásában részt ne vett volna. Különösen nagy erővel küzdött a katonai büntetőtörvény s • büntető eljárás egyszerűsítéséről szóló javasIli