1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.
Képviselőház - Frey Vilmos dr.
és századossá. IdöközilxMi minit főhadnagy >a mi kir. közponibi lovasiskolában két évig tanári minőségben működött. 1905— 1906-ban a törzstiszti tanfolyamot kiváló eredménnyel elvégezte s • tanfolyam után a budapesti 1. honvédhuszárezredhez helyeztetett. Itt lett őrnagy és alezredes. 1907-ben megkapta a III. osztályú katonai érdemkeresztet. 1914-ben mint a budapesti 1. honvédhuszárezrednek parancsnoka, vezette azt ki' a harctérre. 1915 március 1-én ezredessé léptették elő. Tulajdonosa a Lipótrend lovagkeresztjének, ia III. osztályú Vaskoronarendnek, a III. o. érdemkeresztnek a hadidiszitménynyel és kardokkal és a Károlyesapatkeresztnek. 1920-ban tábornok, 1923-ban altábornagy lett a \ a magyar kir. honvédségnél. A nemzeti hadsereg kötelékében Debrecenben és Pesten teljesített szolgálatot, mint körletparancsnokhelyettes. 1923-ban 35 évi szolgálat után nyugdíjba ment. Azóta a bihari megyei közéletben és a gazdasági életben vesz tevékenyebb részt s több gazdasági, társadalmi és kulturális egyesület tagjai sorában foglal helyet. Az 1926. évi decemberi országgyűlési képviselőválasztások alkalmával a székelyhídi (nagylétai) választókerület egységespárti programmal képviselővé választotta. A képviselőház legszorgalmasabb tagjai közé tartozott s különösen katonai kérdések tárgyalásában vett részt sok szeretettel és hozzáértéssel. Az egységespárlban rendezett előadássorozatban egykori ezredének hábonis szerepéről tartott színes és élvezetes előadást Az uj képviselőháznak i\ székelyhídi kerület mandátumával tagja, amelyet a független kisgazdák jelöltjével szemben nyert el. Biharmegye törvényhatósági bizottságának örökös FREY VILMOS DR. (Dorog) Esztergomban, 1N83 május 13-án született; néhai Frey Ferenc, volt esztermgomi országgyűlési képviselő fia. Esztergomban és Kassán járt gimnáziumba, jogot hallgatott Budapesten, Parisban és Kolozsvárt. 1905ben jog- és államtudományi doktorrá avatták s ez évtől kezdve 1926-ig megszakítás nélkül Esztergom vármegye szolgálatában állott. 1922-ben vármegyei főjegyzővé választották, csonka Komárom és Fsztergom vármegyék egyesítése után pedig árvaszéki elnök lett. Közben :i világháborúban a volt esász. és kir. 5-ik, majd a 13-ik s/áinu huszárezred kötelékében vett részt, előbb 101