1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Képviselőház - Frey Vilmos dr.

és századossá. IdöközilxMi minit főhadnagy >a mi kir. közponibi lovasiskolában két évig tanári minőségben működött. 1905— 1906-ban a törzstiszti tanfolyamot kiváló eredménnyel elvégezte s • tanfolyam után a budapesti 1. honvédhuszárezredhez helyez­tetett. Itt lett őrnagy és alezredes. 1907-ben megkapta a III. osz­tályú katonai érdemkeresztet. 1914-ben mint a budapesti 1. hon­védhuszárezrednek parancsnoka, vezette azt ki' a harctérre. 1915 március 1-én ezredessé léptették elő. Tulajdonosa a Lipótrend lovagkeresztjének, ia III. osztályú Vaskoronarendnek, a III. o. érdemkeresztnek a hadidiszitménynyel és kardokkal és a Károly­esapatkeresztnek. 1920-ban tábornok, 1923-ban altábornagy lett a \ a magyar kir. honvédségnél. A nemzeti hadsereg kötelékében Debrecenben és Pesten teljesített szolgálatot, mint körletparancs­nokhelyettes. 1923-ban 35 évi szolgálat után nyugdíjba ment. Azóta a bihari megyei közéletben és a gazdasági életben vesz tevékenyebb részt s több gazdasági, társadalmi és kulturális egye­sület tagjai sorában foglal helyet. Az 1926. évi decemberi ország­gyűlési képviselőválasztások alkalmával a székelyhídi (nagylétai) választókerület egységespárti programmal képviselővé válasz­totta. A képviselőház legszorgalmasabb tagjai közé tartozott s különösen katonai kérdések tárgyalásában vett részt sok szeretet­tel és hozzáértéssel. Az egységespárlban rendezett előadássorozat­ban egykori ezredének hábonis szerepéről tartott színes és élve­zetes előadást Az uj képviselőháznak i\ székelyhídi kerület man­dátumával tagja, amelyet a független kisgazdák jelöltjével szem­ben nyert el. Biharmegye törvényhatósági bizottságának örökös FREY VILMOS DR. (Dorog) Esztergomban, 1N83 május 13-án szü­letett; néhai Frey Ferenc, volt esztermgomi országgyűlési képviselő fia. Esztergomban és Kassán járt gimnáziumba, jogot hallgatott Budapesten, Parisban és Kolozsvárt. 1905­ben jog- és államtudományi doktorrá avat­ták s ez évtől kezdve 1926-ig megszakítás nélkül Esztergom vármegye szolgálatában állott. 1922-ben vármegyei főjegyzővé vá­lasztották, csonka Komárom és Fsztergom vármegyék egyesítése után pedig árvaszéki elnök lett. Közben :i világháborúban a volt esász. és kir. 5-ik, majd a 13-ik s/áinu huszárezred kötelékében vett részt, előbb 101

Next

/
Thumbnails
Contents