1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.
Képviselőház - Scitovszky Béla dr.
kerületet, amelynek mandátumáról lemondott, amikor Haranya vármegye felsőházi képviselőjévé választotta.) Az egységes pártot azonban veszteség még sem érte, mert Sohmidt Miklós dr.-t is annak programjával választották meg. Választási programbeszédeiben nagyon sokat foglalkozott a német nemzetiségi kérdéssel. SCITOVSZKY BÉLA DR. (Bftlassagyarniat) 1878 április 23-án született Budapesten, édesapja, néhai Scitovszky János, volt országgyűlési képviselő, Nógrád vármegye egykori alispánja. A jezsuiták kalksburgi intézetében é> a kalocsai jezsuita gimnáziumban végezte középiskolai tanulmányait, majd jogot hallgatott a budapesti tudományegyetemen. Az államtudományok doktora. Nyilvános pályáját Nógrád vármegye közigazgatásának szolgálatában kezdte meg, mint a szécsényi járás szolgabirája. 1907-ben a nógrádi járás föszotgabirája lelt s ez állásában működött 1910-ig, amikor a nagyszécsényi kerület munkapárti programmal képviselőjévé választotta. 1917-től az összeomlásig a régi országgyűlés utolsó képviselőházának egyik alelnöke volt. A háborúban mint tartalékos tüzérszázados teljesített szolgálatot. 1922-hen a balassagyarmati kerület egységespárti mandátumával tagja ilett a második nemzetgyűlésnek s ezzel vetette meg további fényes karrierjének alapját. Ennek a nemzetgyűlésnek megalakulásától, 1922 június 22-től kezdve alelnöke volt, amikor pedig Gaal Gaszton lemondott a Ház elnöki méltóságáról, a nemzetgyűlés 1922-aiignszhi^ 18-án ö t választotta meg elnöknek. Ezt a méltóságot viselte 1926 októberéig, amikor Rakovszky Iván utódjaként a kormányzó belügyminiszterré nevezte ki. Mint elnököt, pártatlanságra és tárgyilagosságra való törekvés jellemezte. Szívesen hajlott, különösen mikor a Ház 1924 decemberében megalkotta az uj házszabályokat, azok kiterjesztő magyarázatára, ha ugy látta, hogy konciliáns magatartással inkább lehet megőrizni a parlamentarizmus igazi szellemét. De 'kíméletlen szigorral alkalmazta a házszabályt, amikor a Ház nyugalmát és tanácskozásainak rendjét másként biztosítaná nem lehetett. Az ö elnöklete alatt, a nemzetgyűlés 1924 november 28-án tartott ülésén zajlott le az a kínos incidens, mely régi parlamenti férfiak emlékezetében Tisza Lstván gróf korának egyik tragikus részletét idézte fel. 270