1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Báró Inkey Pál

172 názási törvényjavaslatoknak előadója volt. 1917-ben mandátumáréi lemondott, de 1918 június 22-én Szászsebesen ismét megválasztották egyhangúlag munkapárti programmal. A kommün leverése után a magyar békedelegációnak tagja volt, mint a ruthén ügyek szakértője, B mint ilyen 1920 tavaszán Münchenben, Berlinben, Hágában és Londonban tartózkodott. 1921 szeptemberében Genfben a népjogvédelmi konferencia előadója volt. 1922-ben lett ismét a törvényhozásnak tagja, amikor a nagykárolyi kerület küldötte be a nemzetgyűlésbe egységespárti programmal. A második nemzetgyűlés legfontosabb alapvető alkotmányjogi törvényjavaslatának, a felsőházi reformnak előadója volt. Ugyancsak ő volt a koronaőri javaslat előadója is. 1926 december 8-án ugyancsak a nagykárolyi kerület választotta meg képviselőjének. Tagja a Magyar Jogász Egylet és a Magyar történelmi Társulat igazgató-választmányának. Elnöke az Interparlamentáris Unió magyar csoportja kisebbségi bizottságának, társelnöke a Társadalmi Egyesületek Szövetségének, elnöke a Magyar Görögkatolikusok Országos Szövetségének, tagja az Országos Kongrua-Tanácsnak, Szabolcs és a vele ideiglenesen egyesített Ung vármegye törvényhatósági bizottságának, az Országos Falu-Szövetség és az Országos Széchényi Szövetség igazgató választmányának. Kerülete harmadízben választotta egyhangúan. Elnöke a közoktatásügyi, tagja az igazságügyi, a közjogi és a külügyi bizottságnak. Báró Inkey Pál (Csurgó, pártonkívüli) 1876-ban született, Iharosberényben. Római katolikus, nős, földbirtokos. A Budapesti Tudományegyetemen jogtudományi államvizsgát tett, azután a magyaróvári Gazdasági Akadémiára iratkozott be. Tanulmányainak befejeztével birtokára ment gazdálkodni, övé az ország egyik legrégibb tógazdasága. A tejgazdaság kérdését is behatóan tanulmányozta. Hosszú éveken át elnöke volt az Országos Halászati Egyesületnek, alelnöke az OMGE tejgazdasági bizottságának. Mint Somogy vármegye törvényhatósági bizottságának tagja élénk résztvesz a megye életében, aktív politikával azonban eddig nem foglalkozott. A háború előtt tagja volt a főrendiháznak, de inkább csak gazdasági kérdések érdekelték. Szakkérdésekben széleskörű publicisztikai tevékenységet folytatott, tejgazdasági kérdésekről számos cikke jelent meg a fővárosi lapokban és a Köztelekben. Társelnöke a Molnárok Szövetségének, tagja az OMGE-nek, a Halászati Egyesületnek, s az Országos Erdészeti Egyesületnek, amelynek hosszú ideig szintén alelnöke volt. Elsőízben tagja a törvényhozásnak, a csurgói kerület küldötte be a képviselőházba pártonkívüli programmal, nagy szótöbbséggel. Tagja a földmüvelésügyi és a naplóbíráló bizottságnak.