1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Gróf Apponyi Albert

86 s február 15-én vette át Neuillyben a békefeltételeket. Apponyi más­nap angol, francia és olasz nyelven megrázó erejű, hatalmas be­szédben védelmezte a magyarság igazát és megtette a magyar béke­küldöttség előterjesztését. Mivel a legfelsőbb tanács a békefelté­teleken nem volt hajlandó enyhíteni, Apponyi leköszönt tisztéről s így Benárd Ágost, akkori népjóléti miniszter írta alá a békeofc­mányt. Az első nemzetgyűlési választások idején — bár Apponyi nem is volt Magyarországon — hűséges kerülete ismét megválasz­totta. 1921 májusában országos ünnepségek keretében ülte meg 75. születésnapját s közéleti működése 50 éves jubileumát. Néhai Károly király ekkor az aranygyapjas-renddel tüntette ki, amelyet 1921 nyarán vett át a királytól Svájcban. A kormány megbízásából résztvett a népszövetséget előkészítő nemzetközi bizottság tárgya­lásain. A bizottság őt választotta meg egyik alelnökévé. Néhai Ká­roly király második visszatérési kísérlete után élesen szembefor­dult a Bethlen-kormánnyal s a legerősebb küzdelmet indította a detronizációs javaslattal szemben. A javaslat tárgyalásakor élesen tiltakozott a király kiszolgáltatása ellen s beszéde végén deklarációt olvasott fel, amely szerint a trónfosztó javaslat szakítást jelent az ősi alkotmánnyal. A választójogi javaslat tárgyalásakor ugyancsak ő terjesztette elő az ellenzéknek deklarációját, amely tiltakozott a választójogi javaslatnak rendeleti úton való életbeléptetése ellen, A második nemzetgyűlésnek korelnöke volt, de annak ünnepélye? megnyitásán közjogi aggodalmai miatt nem jelent meg. A napi politika eseményeiben ritkán vett részt, azonban minden nagy elvi kérdésnél és alkotmányjogi jelentőségű javaslatnál hallatta szavát s mindig a leghiggadtabban, a nemzet egyetemes érdekeit tartva szem előtt, lekiismeretének szavát követve, mondott bírálatot. Pár­tokon felett álló megnyilatkozása mindig mély hatást gyakorolt az országgyűlés tagjaira, akár a kormány ellen foglalt állást, akár a kormánnyal szavazott. A második nemzetgyűlés öt esztendeje alatt tevékenységének súlypontja külpolitikai térre esett. Többízben kép­viselte a magyar kormányt a népszövetség előtt s egyénisége, nem­különben szónoki ereje mindig lenyűgözően hatott. 1925 őszén két nagyhatású beszédet mondott a kisebbségek védelméről és a biz­tonsági szerződésekről. A nemzetek szövetségének ezekben a kér­désekben tanúsított magatartása miatt 1925 októberében felvetette azt a kérdést, maradjon-e, vagy kilépjen Magyarország a Népszö­vetségből. Az interparlamentáris unió konferenciáin mindig ő volt a magyar csoport vezérszónoka és sok jelentős ügyben képviselte sikerrel az ország érdekét. Különösen Amerikában aratott nagy sikert, Kossuth Lajosról mondott emlékbeszédeivel. 1923 őszén in­dult útnak az amerikai egyetemek meghívására s Newyorkban, Chicagóban és sok más amerikai és kanadai városban mondott beszédet. 1926 május 29-én, nyolcvanadik születésnapján, a nemzet­gyűlés ünneplésben kívánta részesíteni, amit elhárított magától, a társadalom azonban szeretetének számtalan jelével halmozta el. Ame-

Next

/
Thumbnails
Contents