1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

8 kezik a megyei városok és a községek reformja. A jó és gyors igazgatós biztosítása végett célszerű, gyakorlatias közigazgatási eljárási szabályok szükségesek. További fejlesztésre vár a közigazgatási bíráskodás rendszere is és mindenek előtt rendezni kell a vármegyék, a városok és községek háztartásának kérdését. A törvényhatósági választójog reformjánál szerzett tapasztalatok figyelembevételével a megkezdett ösvényen haladva, de mindig a nemzeti követelményekkel összhangban, az országgyűlési választójogi törvény reformját a kormány alkalmas időben a törvényhozás elé kívánja terjeszteni. Közművelődési politikánk 'kettős alapgondolata: egyfelől a nemzeti eszmények erőteljes ápolása, másfelől a közoktatás minden fokán és minden fajta iskolában a gyakorlati irány fokozott hangsúlyozása. A nemzeti érzés ereje nemzeti fennmaradásunknak legfőbb záloga. A gyakorlatias irány kidomborítását pedig a példátlan megélhetési válságon kívül, amellyel társadalmunk küszködik, a technika és a természettudományok erőteljes előretörése követeli. Nagy örömmel állapítom meg, hogy az ország nem magyar anyanyelvű fiai, — akik nemcsak jogilag, de ténylegesen is minden vonatkozásban teljesen egyenlő polgárai a magyar államnak s akik a kisebbségi jogok háborítatlan élvezetében vannak, — hagyományos hűséggel csüggnek a magyar hazán. A kormány különös gondot fordít nyelvi kisebbségek védelmére vonatkozó jogszabályok végrehajtása mellett az anyanyelven történő oktatás fejlesztésére. Az igazságügyi vonatkozású törvényalkotások során olyan korszakos feladat vár az országgyűlésre, amely csak ritkán, többszázados időközökben jut egy nemzet törvényhozásának. Bizonyára a feladat nagyszerűségének teljes megértésével és lelkes odaadással foglalkozik majd az országgyűlés Magyarország Magánjogi Törvénykönyvévei, amelynek megalkotása elé nagy várakozással tekint az egész nemzet. A nagy művel párhuzamosan kerül tárgyalásra a részvénytársasági jog, a szövetkezeti jog, a végrehajtás és csődeljárás reformja. Ezeket a gazdasági élet tapasztalatai és a hazai tőkeképződés előmozdításának szempontjai sürgetik. A törvénykezés egyszerűsítésének műve még kiegészítésre szorul a békebíróság létesítése és a munkásbiztosítási bíráskodás reformja révén. A bűnügyi rendőrség megszervezése jelentős haladás lesz a büntető igazságszolgáltatás terén. A hitbizományi intézmény korszerű és pénzügyileg is megalapozott reformjával kell az eddig végrehajtott földbirtokpolitikai intézkedéseket alkalmas időben kiegészíteni, hogy a természetes népszapo-