1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - A politikai pártok, szervezetük és programjuk - Szociáldemokrata Párt

m nek munkátadó iparágak fejlesztessenek és hogy a nagyipari verseny a kézműipart és a kiskereskedelmet el ne sorvassza. Nemzeti kötelesség, hogy a hadviseltek állásba jussanak és megélhetést nyerjenek. A fizikai munkaalkalmakat oly arányban kell szaporítani, hogy az országban mindenki boldogulni tudjon, aki dolgozni akar. Követeli a párt különösen a nem szakképzett munkások munkaközvetítésének olyan szabályozását, hogy a városi és falusi munkaalkalom arányosan osztassák meg és ez a váltakozó rendszer egyesek javára és a nagy többség kárára munkahiányt ne idézzen elő és a béreket lenyomással ne fenyegesse; követeli a munkások munkaidejének szabályozását, munka szabadságának biztosítását, a munkabéregyeztető-bizottságok felállítását s általában a munkások szociális és kulturális érdekeinek legmesszebbmenő védelmét; a vasárnapi munkaszünet szigorítását és megtartását. Követeli a párt a különös gondozásra szoruló társadalmi rétegek fölkarolását, a régi és új nyugdíjak közötti különbség megszüntetését, a rokkantak ügyének állami és társadalmi úton való rendezését; a hadiárvákról és hadiözvegyekről, különösen a hadikölcsönjegyzés által bajbajutottak sorsáról való méltányos gondoskodást; a nyomorenyhítésnek társadalmi úton, de megfelelő állami támogatással és ellenőrzéssel való megszervezését, különös tekintettel a gyermeknyaraltatásra, a tehetetlen aggok és gyógyíthatatlan betegek gondozására. Követeli a párt a népoktatás kiépítését; úgy az iskolai, mint az iskolánkívüli tanításban a vallásos és hazafias nevelés teljes biztosítását; az elemi oktatás költségeinek országos rendezését a hitfelekezeti iskolák fenntartása mellett; a katolikus egyház autonóm szerveinek kiépítését. A párt feladatának ismeri a jogegyenlőség és viszonosság elvének tiszteletbentartásával a vallási béke megóvását. Szociáldemokrata Párt A szociáldemokrata mozgalom Magyarországon az 1870-es években kezdődött, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt 1894-ben alakult meg. A párt legfőbb testülete az országos pártgyűlés, amely minden pártügyben végérvényesen határoz s az önálló pártszervezetek, az országos szakmai szabadszervezetek és az önálló szakmai helyi szervezetek választott küldötteiből alakul. Az országos pártgyűlés a párt vezetésére tizenegy tagú pártvezetőséget és öttagú ellenőrzőbizottságot választ. A pártvezetőség — amelynek ezidőszerint csak tíz tagja van —, a pártmozgalomnak a pártgyűlés által választott legfelsőbb testülete, tevékenységéért csak a pártgyűlésnek felelős; élén öttagú elnökség áll, amely egyedül a pártvezetőségnek felelős véleményező testület. Az öttagú ellenőrzőbizottság a pártvezetőségtől független, s a párt gazdasági ügyvitelét és pénzkezelését ellenőrzi. A párt országgyűlési képviselőtagjai külön csoportot alkotnak, s titkárságot tartanak fenn, amelynek vezetője Mónus Illés. A parlamenti csoport élén öttagú intézőbizottság áll, amely a pártvezetőséggel együttesen irányítja a szociáldemokrata párt politikai magatartását. Az intézőbizottságnak elnöke: Farkas István, tagjai: Buchinger Manó, Györki Imre dr, Peyer Károly, Propper Sándor.