1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - Szervezetek és intézmények által választott felsőházi tagok - S. Bálint György - Dr. Bernát István

480 sebesi kerület képviselőjévé választotta. 1907-ben a Köztelek felelős szerkesztője lett. 1926 óta e lap főszerkesztője s az OMGE igazgatója. 1901 óta élénk publicisztikai működést fejt ki a napilapokban, cikkeivel különösen a falusi élet bajaira igyekezett az érdeklődést felhívni. A háború előtt megjelent publicisztikai dolgozataival a kiegyezésnek nemzeti tartalommal való megtöltését sürgette s mindmáig a nemzeti eszme megerősítését s a társadalmi békét biztosító szociális szellemű politikát munkálja. A különböző szaklapokban és napilapokban ímegjelent cikkeinek száma több, mint két és félezer, önálló alakban megjelent művei: Adatok Magyarország gyümölcsterméséhez. Gabonauzsora (1899). A kivándorlásról (1903). Agrárpolitikai megbeszélések (1904). Derült égbolt alatt (novellakötet, 1909). A parcellázásokról (1908). Kire szavazzon a magyar gazda (1919). Időszerű kérdések (1910). A mezőgazdasági középfokú iskolák (1912). Mezőgazdasági kalauz (1912). Korona-szövetkezetek. Magyar problémák (1917). Köztelek szótára (1917). Szakoktatásügyi kérdések (1918). Agrárprogram (szerkesztette és nagyrészt írta, 1918). A szociáldemokrácia és a polgárság (1919). Falusi levelek (1923). Titkok földje (1925). Magyar fényképek (1927). A rögöktől a csillagokig (1930). Tisztviselői hivatásán és írói munkásságán túl a közfeladatok aktív szolgálatával is foglalkozott. 1920-tól öt éven át mint az Országos Földbirtokrendező Bíróság rendes tagja működött. Társelnöke a Falu Országos Szövetségének, vezető elnöke az Országos Gazdasági Szakoktatási Tanácsnak, igazgatósági tagja majdnem minden agrárszövetkezeti és gazdatársadalmi intézménynek. Érdemeinek elismeréséül 1920-ban a kormányzó gazdasági főtanácsosnak nevezte ki. 1925-ben a gazdatársadalom írói működésének különös elismeréseként aranytollal jutalmazta, 1930-ban a kormányzó a II. osztályú magyar érdemkeresztet adományozta számára. Tagja a felsőház népjóléti és pénzügyi bizottságának. I)i Mutschenbacher Emil 1880-ban Budapesten született. Római katolikus, nőtlen. Középiskolai tanulmányait, a budapesti piarista gimnáziumban, majd egyetemi tanulmányait a budapesti tudományegyetem jogi és államtudományi karán mindvégig kitüntetéssel végezte, s ugyanott 1903-ban sub auspiciis regis avatták doktorrá. Tanulmányait Bécsben és a berlini mezőgazdasági főiskolán, továbbá a berlini tudományegyetem agrárpolitikai szemináriumában folytatta. Európa több országában közgazdasági és mezőgazdasági tanulmányúton volt. 1907-ben az OMGE segédtitkárává választották meg, 1909-ben titkárrá, 1912-ben