1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - Szervezetek és intézmények által választott felsőházi tagok - S. Bálint György - Dr. Bernát István

475 tévedt nőhöz", amely 1881-ben jelent meg. Kiemelkedő, nagyobb munkája még: Mese a boldog munkásról (1900), Hiénák Jókai sírján (1904). Lefordította német nyelvre Katona „Bánk bán"-ját, amely az ő fordításában került Berlinben színpadra. Írói munkásságának elismeréséül 1929-ben a Corvin-koszorúval tüntették ki. Kormányzói kinevezés alapján tagja a felsőháznak. A törvényhozás munkájában tevékeny részt vett a múlt ciklusban, főleg külpolitikai kérdésekben szólalt fel, mindig általános nagy figyelem mellett. Tagja az Országos Magyar Idegenforgalmi Tanácsnak, a Magyar Külügyi Társaság elnöki tanácsának. Tagja a 33-as országos bizottságnak és a felsőház külügyi bizottságának. Vida Jenő 1872-<ben született Budapesten. Nős, gazdasági főtanácsos, a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. alelnök-vezérigazgatója, Komárom város és öt komárommegyei község, Alsógalla, Bánhida, Felsőgalla, Tatabánya, Vértessomló díszpolgára. A budapesti kereskedelmi akadémia elvégzése után 1889-ben az akkor Grünwald és Társa, ma Leipziger Vilmos cég, szeszipari vállalat kötelékébe lépett. Rövid néhány hónapi működés után cége a Keletre küldte azzal a feladattal, hogy ott a magyar szesztermelésnek piacot teremtsen. Első keleti útjának sikere következtében gyakrabban kereste fel cége megbízásából a Kelet főbb kereskedelmi empóriumait, főként Szófiát, Szalonikit, Konstantinápolyt, Szmírnát, idehaza pedig — rendes hivatali elfoglaltsága mellett — főnökének bizalmas ügyeit intézte és cégének a hatóságokkal való érintkezését közvetítette. Az 1896. évi országos millenáris kiállításon résztvett a magyar szeszgyárak kiállításának rendezésében. 1897-ben meghívást kapott a Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársulathoz, amely vállalat akkoriban vette üzembe és kezdte megteremteni a tatai szénbányászatot s rövid idő múlva cégjegyzővé, majd igazgatóvá nevezték ki, 1914-ben pedig a vállalat vezérigazgatója lett. Azóta ő vezeti a hatalmas méretekben kibontakozó vállalatot, valamint a hozzátartozó sok más iparvállalatot. Vezérigazgatói működésének idejébe esik több új iparág bevezetése, így elsőként honosította meg a karbidgyártást Magyarországon és legnagyobbrészt az ő kezdeményezésének köszönhető az ipari robbanóanyagok, porcellán, kőedény és sok más iparcikk belföldön való előállításának megkezdése is. A felsőgallai cementgyár építése még vezérigazgatói működése előtt indult meg, de az építkezés befejezése a háború kitörése miatt leküzdhetetlennek látszó akadályokba ütközött. Nagy energiával és szívóssággal győzte le ez akadályokat és elérte azt, hogy a cementgyár a háború folyamán felvehette teljes üzemét. Ezzel nagy