1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - Szervezetek és intézmények által választott felsőházi tagok - S. Bálint György - Dr. Bernát István

474 állott, amely őreá bízta a legszigorúbb takarékosság elvének a tárcák költségvetésében való keresztülvitelét. Tagja a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának, elnöke az Első Magyar Biztosító Társaság igazgatóságának, alelnöke a Pesti Magyar Banknak, tagja a Magyar Statisztikai Társaságnak,' a Biztosítási Szaktanácsnak és az Országos Ipartanácsnak, tagja a felsőház közgazdasági és közlekedésügyi, külügyi és pénzügyi bizottságának, tagja a 33-as országos bizottságnak, s elnöke e bizottság hatos albizottságának. Vészi József 1858-ban született Aradon. Izraelita, nős, nyugalmazott miniszteri tanácsos, író, a Pester Lloyd főszerkesztője. Főiskolai tanulmányait a budapesti tudományegyetemen végezte. A bölcsészeti kar hallgatója volt, de már 19 éves korában hírlapíró lett s német és magyar lapokba dolgozott. Írói készsége és képzettsége gyorsan vitte előre pályáján. 1894-foen már főszerkesztője volt a Pesti Naplónak, két évvel később pedig megalapította a Budapesti Napló című napilapot, amelynek szintén főszerkesztője lett. Éveken át jelentek meg ebben a lapban (v) jegyű vezércikkei. 1899-ben kapcsolódott be az aktív politikai életbe, amikor a szászsebesi kerület szabadelvűpárti programmal országgyűlési képviselővé választotta. Három cikluson át volt a képviselőház tagja, két cikluson át — ugyancsak szabadelvűpárti programmal — a főváros harmadik kerületét képviselte. Mandátumáról 1905-ben mondott le, amikor a Fejérváry-kormány a miniszterelnökség sajtóosztályának vezetésével bízta meg. Ekkor nevezték ki miniszteri tanácsossá. 1906 áprilisában, amikor a koalíciós kormány megalakult, állásától megvált s Berlinbe költözött, ahol a Jungungarn című folyóiratot szerkesztette, de emellett öt magyar lap levelezője is volt. 1911-'ben tért vissza Budapestre. Egy ideig a Budapester Pressét szerkesztette, 1913-ban pedig főszerkesztője lett a Pester Lloydnak, amelynek korábban is munkatársa volt. Vezetése alatt a Pester Lloyd hatalmas arányokban fejlődött s Közép-Európa számottevő orgánuma lett. Több mint félszázadot töltött eddig a hírlapírás terén, hosszú időn át elnöke volt a Budapesti Újságírók Egyesületének. Német, francia, angol és olasz nyelven beszél. Kormány megbízásból többször vett részt külföldi tárgyalásokon. 1928-ban és 1929-ben mint Magyarország egyik delegátusa vett részt a Népszövetség tanácsülésén és éles iharcot vívott a kisantant képviselőivel amiatt, hogy a magyar sajtótermékek elől elzárják határaikat. A szépirodalomban is komoly sikerei voltak. Első önálló munkája két kötet lírai költemény volt, az egyik „A bánat dalaiból", amely 1879-hen, a másik a „Traviata, dalok egy