1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - Szervezetek és intézmények által választott felsőházi tagok - S. Bálint György - Dr. Bernát István

466 Bécs világítási közüzemei és Budapest elektromos telepe. Ezenkívül számos közgazdasági "és városgazdasági előadása, valamint közleménye jelent meg; ismételten felolvasott a rádióban. Elnöke a krisztinavárosi katolikus egyházközségnek, a Klotild SzeretetházEgyesületnek, a Budai Társaskörnek, a Budai Dalárdának, a „33" Football Clubnak, a fonyódi gróf Zichy Béla-telepnek, igazgatóválasztmányi tagja a Szent István Társulatnak stb. Nagyjelentőségű tevékenységet fejtett ki Budapest idegenforgalmának emelésében. Ó teremtette meg a Szent István-hét nagy vonzóerővel bíró ünnepsorozatát, mely Magyarországról és külföldről sok látogatót hoz a magyar fővárosba. Magyarország külföldi kapcsolatait személyes érintkezése révén építette tovább. Több külföldi nagy város vezetőjével áll állandó személyes érintkezésben. Ezeknek a kapcsolatoknak kiépítését szolgálta a Budai Dalárda londoni útja is, melyen a magyar dallal győzte meg a londoni hallgatóságot a magyar kultúra színvonaláról. A katolikus társadalmi mozgalmaknak is tevékeny részese és társadalmi gyűjtés útján építette a fonyódi katolikus templomot és plébániát. Budapest főpolgármesterévé először 1925-ben, másodszor 1931 januárjában választották meg. 1927 óta tagja a törvényhozásnak. A felsőház tagjává a kormányzó nevezte ki. Tagja a közigazgatási és a népjóléti és munkaügyi bizottságnak. Dr Scitovszky Tibor 1875-ben született Nőtincsen, Nógrádmegyében. Római katolikus, nős, nyugalmazott külügyminiszter, a Magyar Általános Hitelbank vezérigazgatója. Középiskoláit a Jezsuita-rend kalksburgi főgimnáziumában és a bécsi Theresianumban végezte el, azután a budapesti tudományegyetem jogi fakultására iratkozott be és jogi tanulmányait részben itt, részben pedig a párisi Sorbonneon abszolválta, majd államtudományi doktorátust szerzett. Tanulmányainak befejezése után a kereskedelmi minisztérium kötelékében állami szolgálatba lépett. Főképpen kereskedelempolitikai kérdésekkel foglalkozott és közreműködött Magyarország külkereskedelmi szerződéseinek megkötésénél, valamint az Ausztriával folytatott kiegyezési tárgyalásoknál. A háború idején mint a kereskedelmi minisztérium delegátusa, fontos szerepet töltött be a központi hatalmak között felmerült gazdasági kérdések elintézésében. A háború után, a béketárgyalások idején a külügyminisztérium szolgálatába lépett s a következő években fontos nemzetközi konferenciák egész során vett részt. Ott volt a Neuilly-sur-Seineben tartott béketárgyaláson, az utódállamok 1920 novemberében foly-