1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - Szervezetek és intézmények által választott felsőházi tagok - S. Bálint György - Dr. Bernát István

453 Frommer Rudolf 1868-ban született Budapesten. A róla elnevezett különféle önműködő pisztolyok és puskák, vadász- és gépfegyvereik stb. szerkesztője, amelyekkel a magyar műszaki tudásnak felsőbbségét világszerte elismertté tette. A középiskolai érettségi után a gyakorlat terére lépett. Eleinte a bankszakma pénzügyi, bankszerű áru- és biztosítási ágazatával foglalkozott. 1895-ben ő készítette az első németmagyar tőzsdei szótárt, amihez Simonyi Zsigmond írt a Tudományos Akadémia "hitelesítését jelentő előszót. Bel- és külföldi lapokban szépirodalmi és szakirodalmi működést fejt ki. 1896-ban lépett a Magyar Fegyvergyár kötelékébe, amelynek ma vezérigazgatója. Találmányi szabadalmai és az ezekkel kapcsolatos leghaladottabb termelésnek megszervezése által ő lett a magyar fegyver modern szabatos tömeges gyártásának megteremtője, amiért a Mérnöki Kamara gépészmérnöknek elismerte. A világháborúban a magyar fegyvergyártást sehol másutt el nem ért arányban tudta fejleszteni, amiről „Gróf Tisza István összes munkái"-ban a 670. és 672. az. levelek is tanúskodnak. A hazai fegyveripari kivitel terén elért érdemeiért 1914 elején a magyar nemességet kapta, míg a világháborúban kifejtett tevékenységét udvari tanácsossá történt kinevezésével jutalmazták. 1926-ban a kormányzó a II. osztályú Magyar Érdemkereszttel tüntette ki, 1928ban pedig kinevezte az országgyűlés felsőházának tagjává. Tagja a külügyi és a véderőbizottságnak. Graefl Jenő 1853-ban született Bashalompusztán, Tiszaeszlár mellett, Szabolcs vármegyében. Római katolikus, nős, földbirtokos. A hohenheimi gazdasági akadémián szerezte meg a gazdasági oklevelet s tanulmányainak befejezése óta családi birtokán gazdálkodik. A vármegye közéletében régóta tekintélyes szerepet visz. Régebben a függetlenségi és 48-as Kossuth-pártnak tagja volt. A második nemzetgyűlésben egységespárti programmal a tiszafüredi kerületet képviselte s ennek a kerületnek mandátumával foglalt helyet az első országgyűlésben is. Az első országgyűlés korelnöke volt. Elsősorban mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozott s főként a javaslatok bizottsági tárgyalásában vett tevékeny részt. Egyik legszorgalmasabb látogatója volt az üléseknek s többízben szólalt fel a magyar lótenyésztés érdekében. A kormányzó nevezte ki a felsőház tagjává.