1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - Szervezetek és intézmények által választott felsőházi tagok - S. Bálint György - Dr. Bernát István

442 szakembert, a népszövetség meghívta a moszuli bizottság tagja nak, amely hivatott volt dönteni arról, hogy a Törökország és Anglia között vitás kisázsiai területek kit illetnek. Személyét a baloldali körök igyekeztek belekeverni a frankhamisítási perbe, a bíróság azonban teljesen tisztázta öt. 1926-ban csatlakozott az egységespárthoz. Az első országgyűlésben ismét Szeged egyik képviselője volt, a politikától azonban távoltartotta magát s tudományos munkásságának élt. Kiváló érdemeiért többízben részesült magas kitüntetésben. A kormányzó 1929-ben a Corvin-láncot adományozta számára. Elnöke a Magyar Statisztikai Társaság Államtudományi Intézetnek, tiszteletbeli tagja a Magyar Statisztikai Társaságnak, társelnöke a Magyar Külügyi Társaságnak, elnöke az Egyesült Keresztény Nemzeti Ligának, alelnöke a Magyar Földrajzi Társaságnak, díszelnöke a Társadalmi Egyesületek Szövetségének, társelnöke a Turáni Társaságnak. A felsőházba a közgazdasági egyetem küldötte be. Tagja a közoktatásügyi, a külügyi, a pénzügyi és a véderőbizottságnak. Dr Tomcsányi Móric (A Pázmány Péter Tudomány Egyetem választottja) 1878-ban született Temesvárott. Evangélikus, nős, egyetemi tanár. Atyja táblai elnök volt. Jogi tanulmányait a budapesti tudományegyetemen végezte, majd a kincstári jogügyi igazgatóság szolgálatába lépett, később pedig a pénzügyminisztériumban teljesített szolgálatot. 1917—18-ban Turóc vármegye főispánja volt. Királyi kamarás, a budapesti Pázmány Péter tudományegyetemen a magyar közjog és közigazgatási jog nyilvános rendes tanára. Tagja a Nemzetek Szövetsége genfi közigazgatási bíróságnak, elnöke a Felsőoktatásügyi Egyesület jogés államtudományi osztályának, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Számos önállóan megjelent közjogi és közigazgatásjogi mű szerzője; tudományos műveiben a magyar közjoggal, a közigazgatási jog alapintézményeivel, a közhivatalnokok és az állam vagyoni felelősségével, az önkormányzat és decentralizáció kérdésével s a közigazgatási intézkedések jogerejének a problémájával foglalkozik. Nagyobb munkái: A vagyoni felelősség elve a közigazgatásban; önkormányzat és decentralizáció; A közjog és magánjog határa; A magyar közigazgatási jog alapintézményei; Magyar közjog, alkotmányjog. A budapesti egyetem jogi kara választotta meg felsőházi taggá. A felsőház bizottságaiban élénk tevékenységet fejtett ki. A közigazgatási reformról szóló javaslat felsőházi előadója volt. Jegyzője az igazoló bizottságnak, tagja a közigazgatási bizottságnak, s a legfőbb fegyelmi bíróságnak.