1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - Szervezetek és intézmények által választott felsőházi tagok - S. Bálint György - Dr. Bernát István

435 ben. Egyetemi tanári munkássága mellett főleg a hazai középiskolai tanárképzés terén működött. 1899nben tanácsjegyzője lett a tanárképző intézetnek, amelyet akkor báró Eötvös Lóránd elnöklete alatt újjászerveztek. 1906-tól 1925-ig az intézet igazgatója volt, azóta pedig elnöke. E minőségben jelentékeny része volt a hazai tanárképzés reformjára irányuló munkásságban, amely a középiskolai tanárok képzéséről és képesítéséről szóló 1924. XXVII. törvénycikk megalkotását készítette elő. E törvény rendelkezéseinek értelmében történt az ő elnöklésével a budapesti középiskolai tanárképző intézet átszervezése. 1931 június havában a budapesti tudományegyetem rektorává választották meg az 1931—32. tanévre. A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Budapesti Philologiai Társaság választmányi tagja, az Evangélikus Tanáregyesület tiszteletbeli tagja. Tagja a Pedagógiai Társaságnak, a Filozófiai Társaságnak, a Néprajzi Társaságnak, az Országos Középiskolai Tanáregyesületnek, stb. Széleskörű szakirodalmi tevékenységet folytat. 1892-től 10 éven át szerkesztette az Egyetemes Philologiai Közlöny modern nyelvű részét; irodalomtörténeti és nyelvészeti értekezéseinek, valamint bírálatainak és kisebb cikkeinek nagyobb része e folyóiratban jelent meg. Egyéb ilyen irányú dolgozatai jelentek még meg a Nyelvtudományi Közlemények, az Irodalomtörténeti Közlemények, Akadémiai Értesítő, Nyelvtudomány, Budapesti Szemle, Magyar Pedagógia, Magyar Nyelvőr és Magyar Nyelv című hazai folyóiratokban. A külföldi folyóiratokban is számos, a hazai philológia termékeit i&mertető cikkét közölték. Egyéb dolgozatai: A magyar-hún monda. Grimm törvénye. Paul H. emlékezete. Az ó-angol és közép-angol irodalom története. A középkori skandináv-irodalom története. Szerkeszti a Magyarországi Német Nyelvjárások c. sorozatot s a Német filológiai dolgozatok c. gyűjteményt. Tagja a felsőház közoktatásügyi bizottságának. Vitéz Purgly Emil (Az Országos Mezőgazdasági Kamara választottja) 1880-ban született. Evangélikus, nős, volt főispán. Gazdasági akadémiát, de emellett jogot is végzett, azután Csanád megyében, tompapusztán birtokán gazdálkodni kezdett. Mint a vármegye törvényhatósági bizottságának tagja tevékeny szerepet vitt a megye életében. 1922-ben Csanád vármegye főispánja, nem sokkal később Csonka-Arad- és Torontál vármegye főispánja is lett, 1924-ben pedig az egyesített három megye főispánjává nevezték ki. A kormányzó érdemeinek elismeréséül 1926-ban a II. osztályú Magyar Érdemkeresztet a csillaggal adományozta számára. Elnöke a Duná-Tiszaközi Mezőgazdasági