1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - Szervezetek és intézmények által választott felsőházi tagok - S. Bálint György - Dr. Bernát István

433 Dr Pap József (A Budapesti Ügyvédi Kamara választottja) 1861-ben született Eperjesen. Evangélikus, nős, udvari tanácsos, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke. Jogi tanulmányait részben az eperjesi ősi evangélikus kollégiumban, részben a budapesti tudományegyetemen folytatta, s itt szerezte meg a jogi és államtudományi doktori diplomát és az ügyvédi oklevelet is. Német és francia nyelven beszél, megfordult Európa legtöbb államában. 1866ban tette le az ügyvédi vizsgát, azóta ügyvédi gyakorlatot folytat a fővárosban. Nevét csakhamar ismertté tette, s mindinkább nagyobb tekintélyt szerzett az ügyvédi karban. A Budapesti Ügyvédi Kamara 1902-ben titkárává, 1912-ben elnökhelyettesévé választotta meg, 1918-ban pedig egyhangú választással az elnöki székbe emelte. Széleskörű szakirodalmi és publicisztikai tevékenységet folytat, számos tanulmánya és cikke jelent meg a szaklapokban és napilapokban, s több önálló munkája került sajtó alá a perjog köréből. 1894-ben adta ki első önálló munkáját „A bizonyításról", s ezt követték a következő művek: A magyar polgári perrendtartás előadói tervezetének egyes részleteiről (1895), A ténykérdésről a felülvizsgálatnál (1897), Perjogi elvek a magyar polgári perrendtartás törvényjavaslatában (1901), A bizonyítási teherről (1901), A szóbeliség a polgári perrendtartás javaslatában (1902), A kereset belkellékeiről (1902), A peres eljárás félbeszakítása, felfüggesztése és szünetelése (1909), A jogsegély különös tekintettel a nemzetközi vonatkozásokra (1916). A budapesti tudományegyetem jogi kara 1899-ben a perjogból magántanárrá habilitálta, 1903-ban pedig nyilvános rendkívüli tanár lett. A király az ügyvédség terén szerzett érdemei elismeréséül 1911ben udvari tanácsossá nevezte ki. Elnöke az Országos Ügyvédi Gyámés Nyugdíjintézetnek, alelnöke a Magyar Jogászegyletnek. Az ügyvédi és bírói vizsgálóbizottságának négy évtized óta tagja, 1908 óta pedig elnökhelyettese. Tagja a székesfőváros törvényhatósági bizottságának is. Az Ügyvédi Kamarák egyhangú választással küldöttek be a felsőházba, ahol a múlt ciklusban főként igazságszolgáltatási és közjogi kérdésekkel foglalkozott. Figyelmetkeltő nagy beszédet mondott a költségvetési viták során, valamint a büntető igazságszolgáltatás egyes kérdéseinek szabályozásáról, az egyes magánjogi pénztartozások átértékeléséről, a közigazgatás rendezéséről és a törvénykezés egyszerűsítéséről szóló törvényjavaslatok tárgyalása során, s tevékeny munkásságot fejtett ki a bizottságokban is. A kormányzó érdemeinek elismeréséül 1931 decemberében a II. osztályú Magyar Érdemkeresztet adományozta számára. Tagja a közjogi és törvénykezési és a mentelmi bizottságnak. •is