1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - Szervezetek és intézmények által választott felsőházi tagok - S. Bálint György - Dr. Bernát István

428 budapesti egyetemen Lengyel Béla és Than Károly tanárok mellett. 1882-ben a budapesti József-műegyetemen az általános kémia helyettes tanára, 1883-ban pedig rendes tanára lett; többízben viselt dékáni és rektori méltóságot. 1891-ben választotta az Akadémia levelező, 1905-ben pedig rendes tagjává. 1910-tben a magyarláposi kerület munkapárti programmal beküldte a képviselőházba, melynek 1918-ig tagja volt. 1914 elején a király államtitkárrá nevezte ki s ezt a tisztséget 1917 május végéig töltötte be. Politikai szereplésének legszomorúbb emléke, hogy a forradalmi mozgalmak felülkerülése után koránál fogva neki (kellett azon a pártülésen elnökölni, amelyen a „Nemzeti munkapárt" kimondta feloszlatását. Rendkívül gazdag szakirodalmi munkásságot fejtett ki. Nagyobb munkái: A kémia alapelvei. — Bevezetés a szerves kémiába. — Budapest ásványos vizei és fürdői. — A torjai büdösbarlang kémiai vizsgálata. — A Balaton vizének kémiai viszonyai stb. Ezeken kívül nagyon sok szaktanulmányt, értekezést és ismertetést írt. 1897 óta sok éven át szerkesztette a Magyar Kémiai Folyóiratot, 1906 óta pedig résztvesz a Természettudományi Közlöny szerkesztésében. A Mérnöki tanács és az Országos Középiskolai Tanárvizsgáló Bizottság tagja. Elnöke a Természettudományi Társulatnak, tiszteletbeli elnöke a Magyar Kémiai Szakosztálynak, ügyvezető elnöke az Erzsébet Népakadémia Egyesületnek. Tizenhét éven át volt elnöke az Országos Közegészségügyi Egyesületnek. A Széchenyi Tudományos Társaság helyettes, az Országos Ösztöndíjtanács és a Felsőoktatásügyi Egyesület másodelnöke és a Természettudományi Tanács elnöke. Társelnöke a Társadalmi Egyesületek Szövetségének, tagja az Országos Magyar Gyüjteményegyetem tanácsának, a Szerzői Jogi Szakértő Bizottságnak, a Magyar Filozófiai Társaságnak, a Magyar Protestáns Irodalmi Társaságnak. Tiszteletbeli tagja a Magyar Földtani Társaságnak, a Magyar Földrajzi Társaságnak. Tagja a közoktatásügyi bizottságnak. Körmendy Mátyás (A Vidéki Kereskedelmi és Iparkamarák választottja) 1875-ben született Kishegyesen, BácsBodrog megyében. Római katolikus, nős, nagyiparos. Az elemi iskolának és magántanulmányainak elvégzése után az asztalosmesterséget tanulta édesapjánál. 1891-ben szabadult fel, mint asztalossegéd bejárta az ország nagyobb városait, s hosszabb ideig dolgozott a fővárosban is, ahol különböző szaktanfolyamokat végzett. 1898-ban önállósította magát Szegeden. Csakhamar feléje fordult iparostársainak, polgártársainak bizalma, s 1905-ben már tagja volt Szeged város törvényhatósági bizottságának. Mint a Szeged külvárosi pártnak vezető tagja, ma is