1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.
A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - Szervezetek és intézmények által választott felsőházi tagok - S. Bálint György - Dr. Bernát István
418 mentáris Unió ülésein s nagy felkészültséggel mutat rá minden esetben arra a tarthatatlan helyzetre, hogy míg Magyarország teljesen leszerelni kényszerült, szomszédai fegyverkezésüket szakadatlanul folytatják. 1924-ben Genfben tartott konferencián nagy sikerrel utasította vissza a román delegátusoknak előretörését Magyarország ellen. Elnöke az Interparlamentáris Unió magyar csoportjának, alapítója a Corvin Mátyás Irodalmi Társaságnak, amely a magyar-olasz kultúrkapcsolatok megerősítését szolgálja. A Petőficentennárium alkalmából Olaszországban, az ottani körök meghívására több előadást tartott Petőfiről és a magyar kultúráról. A Magyar Tudományos Akadémia választotta meg a felsőház tagjává. Az elmúlt ciklusban március 15-ének nemzeti ünneppé való nyilvánítása s a kormányzó tízéves működésének jubileuma alkalmából mondott a plénumban beszédet, amely nemcsak a szorosan vett politikai életben, hanem általában feltűnést keltett. Irodalmi munkássága rendkívül kiterjedt. Jelentősebb művei: Közművelődésünk és a harmadik egyetem (1894). Az ismeretterjesztés eszközei az iskolán kívül (1897). Itália (útirajzok és tanulmányok, 1898 és 1905, német nyelven 1908). Beszédek és tanulmányok (1904). Régi emlékek 1853—1870 (1907). Beatrix királynő (1908, később franciául és spanyolul is megjelent). A Cinquecento festészete, szobrászata és művészi ipara (1908). A tájképfestészet a XVII. században (1910). A természetfeletti elem Shakespeare színműveiben (1911, megjelent németül és franciául is). Az abszolutizmus kora Magyarországon (1921—26). Publicisztikai munkássága is széleskörű. A Budapesti Hirlap és a Pester Lloyd sűrűn közlik cikkeit, amelyeknek témáját főként az aktuális külpolitikai kérdések köréből meríti. Elnöke a közoktatásügyi bizottságnak, tagja a külügyi bizottságnak. Bittner János (A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara választottja) 1867-iben született Nagyapponyban. Katolikus, nős, hentesmester, nagyvágó. Atyja kertész volt. Négy polgári iskolát végzett, azután kitanulta mesterségét, majd hosszabb tanulmányúton volt a külföldi államokban. Hazatérése után hentesmester lett s már korán belekapcsolódott a politikai mozgalmakba. 1903 óta tagja Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának. 1920-ban a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara ipari osztályának elnöke lett s e tisztet tíz éven át töltötte be. Érdemei elismeréséül 1915 j ben a kereskedelmi tanácsosi címet kapta, 1924-iben pedig ikormányfőtanácsossá nevezték ki. Harminc év óta elnöke a Budapesti Hentesipartestületnek, megalapítója és elnöke több gazdasági szövetkezetnek. A sportéletből is
