1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A vármegyei és városi törvényhatóságok által választott felsőházi tagok - Rupprecht Olivér - Dr. Schober Béla

405 Rupprecht Olivér (Sopron vármegye törvényhatóságának választottja) 1858-ban született Nagygeresden, Sopronmegyében. Evangélikus, földbirtokos. A középiskola után a keszthelyi gazdasági akadémiát végezte el és azóta birtokán gazdálkodik. 1920-ban az általános választások során a csepregi kerület nemzetgyűlési képviselőjévé választotta. A keresztény nemzeti párthoz tartozott, de később csatlakozott az egységes párthoz. Tagja Sopron vármegye törvényhatósági és közigazgatási bizottságának s vezető szerepet visz a vármegyei gazdatársadalmi mozgalmakban. 1907-től 1918-ig elnöke volt a Sopronmegyei Gazdasági Egyesületnek. Alapító tagja az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek. A felsőházba Sopron vármegye törvényhatósága küldötte be. Tagja a népjóléti és munkaügyi bizottságnak. Dr Schober Béla (Baja város törvényhatóságának választottja) 1867-ben született Budapesten. Római katolikus, nős, udvari tanácsos, a Magyar Nemzeti Bank vezérigazgatója. Lipcsében és Budapesten hallgatta a jogot, a jogtudori diplomát a budapesti egyetemen szerezte meg s itt tette le az ügyvédi vizsgát is. Német, angol és francia nyelven beszél, sokat utazott külföldön. Pályája kezdetén, mint ügyész, később mint igazgatóhelyettes különböző jelzálogintézeteknél működött. 1895-ben mint ügyvezető-igazgató, a Magyar Agrár és Járadékbank jogi, jelzálogi és vasúti osztályának élére került, s e munkakörben működött 1916-ig, amikor a Pénzintézeti Központ ügyvezetőigazgatója lett. 1917-ben a Pénzintézeti Központ vezérigazgatójává nevezték ki. 1920-ban, mint a kormány megbízottja, részt vett a brüsszeli pénzügyi konferencián. Londonban, Rómában s Parisban is többízben vett részt a kormány megbízásából pénzügyi tárgyalásokon. Mint bankigazgató, a vasúttársaságok, ipari vállalatok és vidéki pénzintézetek egész sorában foglalt helyet, részben mint igazgatósági, részben mint felügyelőbizottsági tag, 1916 óta azonban, amikor a Pénzintézeti Központ ügyvezető-igazgatója lett, csak közintézmények igazgatóságában foglal helyet. Tagja a Postatakarékpénztár javasló-, felügyelő- és ellenőrző-bizottságának, a Budapesti Áru- és Értéktőzsde Tanácsának, a Budapesti Giro és Pénztár Egyletnek, a Pesti Lloyd Társulatnak és a Magyar Tudakozó Egylet