1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A vármegyei és városi törvényhatóságok által választott felsőházi tagok - Dr. Igaz Béla

384 aljárásbíróvá nevezték ki Marcaliba, 1900.-ban járásbíróvá ugyanott, 1910-ben pedig a pécsi ítélőtábla elnöki titkára lett. 1911-ben a ka­posvári törvényszék elnöki székébe emelkedett s 1917-ben a kúriai bírói címet és jelleget kapta. Igazságügyi szolgálata mellett élénk részt vett a társadalmi, főként azonban a református egyházi élet­ben. Tíz év óta tagja Kaposvár város képviselőtestületének, az Or­szágos Bírói és Ügyészi Egyesület kaposvári osztályának elnöke és sok más társadalmi jótékonysági egyesület tagja. 1911-ben a belső­somogyi református egyházmegye tanácsbírájává, 1914-ben főgond­nokává, majd az egyetemes konvent tagjává és zsinati képviselővé választották. 1920-ban alapítója és elnöke volt a Területvédő Liga somogymegyei fiókjának. A Nemzeti Szövetség igazgatóválaszt­mányi tagja. Több mint 32 év óta helyet foglal Somogy vármegye törvényhatósági bizottságában. Másodízben tagja a törvényho­zásnak. Somogy vármegye törvényhatósága küldötte be a fel­sőházba, ahol főként igazságügyi kérdésekkel foglalkozik. Somogy vármegye törvényhatósága a törvényhatóság újra alakításakor Somogy vármegye örökös törvényhatósági tagjává választotta. Tagja a közjogi és törvénykezési és a mentelmi bizottságnak és a legfőbb fegyelmi bíróságnak. Dr Igaz Béla (Baranya vármegye törvényhatóságának választottja) 1865-ben született a somogymegyei Lá­-bodon. Pápai prelátus, címzetes dorozsmai apát, a pécsi papnevelő-intézet kormányzója. Atyja gazdatiszt volt. Az egyetemet a bécsi Pázmáneumban végezte s ott szerezte meg a I hittudományi doktori oklevelet. Tanulmány­útjai során bejárta Olaszországot, Svájcot, Németországot és Csehországot. 1898-ban püspöki titkár lett, egy évre rá pedig püspöki irodaigizgató. 1912-ben kanonokká, majd egy­házmegyei főtanfelügyelővé és papnevelő­intézeti kormányzóvá nevezték ki. Elnöke a katolikus tanítók fe­gyelmi tanácsának s az egyházmegyei bíróságnak. A pécsi Katoli­kus Legényegylet elnökeként sokat foglalkozott szociális és mun­káskérdésekkel, irodaigazgató korában pedig tizenöt éven át egy­házkormányzati ügyekkel. Jelentős munkát végzett tanügyi téren is, továbbá gazdasági vonatkozásban, mint főtanfelügyelő, szemi­náriumi kormányzó, majd mint káptalan-uradalmi kormányzó. Elnöke a VI. és VII. cserkészkerületnek, a Vármegyék és Városok Országos Mentőegyesülete pécsvidéki fiókjának és a pécsi járás adófelszólamlási bizottságának, örökös tagja Baranya vármegye törvényhatósági bizottságának, Pécs város törvényhatósági bizott­ságának. A Pécsi Katolikus Kör, a Keresztény Nemzeti Liga, a

Next

/
Thumbnails
Contents