1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A legfőbb bíróságok vezetői - Dr. Degré Miklós

342 pénzügyi rovatának vezetését s ezt a feladatát egyfolytában 27 éven 6t teljesítette. Pénzügyi jogi tevékenysége a Wekerle-féle adóreform korszakában érte el tetőpontját, midőn a lap hasábjain részletesen ismertette és bírálta a Wekerle-féle adójavaslatokat. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adójáról egyenesen Wekerle Sándor felhívására, emlékiratot is dolgozott ki és az abban foglalt javaslatai jóreszben érvényesültek a törvényalkotásban. Wekerle utódai szintén felhasználták úgy a törvényjavaslatok, mint a végrehajtási utasítások elkészítésénél rendkívüli szaktudását. Midőn a közigazgatási bíróság másodelnöke lett, pénzügyi jogi működését még fokozta és szaklapjaink sűrűn hoztak tőle közleményeket, melyek részben különlenyomatban is megjelentek. Bírói és irodalmi működését egyaránt méltatták akkor, midőn tizenegy év előtt a Magyar Jogászegylet pénzügyi jogi szakosztályának elnökévé választotta. Az egyházjoggal foglalkozó cikkeit a protestáns egyh'ázi lapok és idevágó beszédeit az egyházhatósági jegyzőkönyvek tartalmazzák. A felsőház szervezésének előmunkálataiban tevékeny részt vett, 1924-ben a kormányzó a nagyméltóságú címmel tüntette ki. Tagja a közigazgatási, a közjogi és törvénykezési és a pénzügyi bizottságnak, valamint az országos legfőbb fegyelmi bíróságnak. Dr Degré Miklós (A budapesti Ítélőtábla elnöke) 1867-ben született Vácott. Római katolikus, nős, a budapesti királyi ítélőtábla elnöke. Atyja Degré Alajos, neves író volt. A budapesti tudományegyetemen hallgatta a jogot s ugyanitt avatták doktorrá. Magyar, német és francia nyelven beszél. Rövid ideig ügyvédjelölt volt, azután joggyakornok lett a budapesti törvényszéken, majd törvényszéki jegyző Szabadkán. Ezután az igazságügyminisztériumba került, ahonnan 1897-ben a békési járásbíróság vezetőjévé nevezték ki. 1902-ben a budapesti VIII—

X. kerületi járásbíróság élére került, 1905-ben pedig a zalaegerszegi, majd a győri törvényszék elnöke lett. 1914ben a budapesti központi járásbíróság elnöki székébe került, 1915ben a budapesti ítélőtábla tanácselnöke és a büntetőtanács elnöke lett. 1920-ban az Országos Központi Árvizsgáló Bizottság elnöke volt, 1921-ben a budapesti ítélőtábla alelnökévé, később elnökévé nevezték ki. Régi, nagynevű munkása a büntetőjogi szakirodalomnak. Sok önálló műve jelent meg s igen sok cikket írt a szaklapokba. 1905 óta szerkeszti a Büntetőjog Tárát. Elnökhelyettese a Bírói és Ügyvédi Vizsgálóbizottságnak, alelnöke a Magyar Jogász^ egyletnek. Elnöke a mentelmi, tagja a közjogi és törvénykezési bizottságnak és az országos legfőbb fegyelmi bíróságnak.