1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A legfőbb bíróságok vezetői - Báró Wlassics Gyula

340 tornyai kerület, 1905-ben pedig Pécs város mandátumával került be a Házba. Nyolc évet meghaladó minisztersége joggal nevezhető a kulturális reformok korszakának. Az új állami népiskolai rendtartás, a gazdasági ismétlőiskolák kifejlesztése, az egyetemnek a nőhallgatók előtt való megnyitása, a gimnáziumi és reáliskolai tantervreform, a felső leányiskolái új tanterv, a jogi oktatás reformja, az új orvosszigorlati rendszer, a műegyetemi doktorátus, a kereskedelmi iskolák létesítése, a keleti kereskedelmi akadémia megalapítása stb. az ő nevéhez fűződik. Minisztersége idejére esik a kongrua-törvény megalkotása és végrehajtása is. Nagy tevékenységet fejtett ki, mint a múzeumok és könyvtárak országos szövetségének és tanácsának elnöke. E minőségében tartott beszédei külön kötetben is megjelentek. Minisztersége után újra elfoglalta egyetemi katedráját, de innen nemsokára, 1906-ban, Wekerle Sándor utódaként a közigazgatási bíróság elnökévé nevezte ki a király s azóta annak elnöke. A közigazgatási bíróságnál tartott évnyitó beszédei igen nagy értékűek. A közigazgatási bíróság hatáskörét az ő elnöksége alatt terjesztették ki fontos alkotmányjogi (választójogi stb.) kérdések eldöntésére is. A közigazgatási bíróság közigazgatási osztályát közvetlenül vezeti s mint e bíróság elnöke, háromévenkénti ciklusokban a hatásköri bíróság elnöke is. A régi főrendiházban, mint a közigazgatási bíróság elnöke, hivatala alapján foglalt helyet s a közjogi és törvénykezési bizottságnak elnöki tisztét több mint egy évtizeden keresztül töltötte be. 1918. június hó 22-én IV, Károly király Hadik-Barkóczy Endre gróf felmentése után a főrendiház elnökévé nevezte ki. Az ő nagy érdeme az, hogy a főrendiház 1918 november 16-án tartott ülésében a képviselőház feloszlatását tudomásul véve üléseit csak berekesztette, de magát — az akkori kormány kívánsága ellenére — fel nem oszlatta. A Külügyi Társaság társelnöke s ebben a minőségben a Népszövetségi Ligák 1922-ben Budapesten tartott ülésén a kisebbségi jogvédelem reformjára nézve olyan előterjesztést tett, mely mind a mai napig napirendjükről le nem került. Nemzetközi jogi dolgozatai nagy érdeklődéssel találkoztak s széleskörű feltűnést keltettek, igen sok közülük francia és német nyelven is megjelent. Széleskörű nemzetközi jogi tudása s elismert bírói tekintélye alapján a hágai állandó választott bíróságnak is tagja lett. A Magyar Tudományos Akadémia, amidőn nagydíjával tüntette ki, a háború alatt és a békekötést követő években kifejtett nagyjelentőségű nemzetközi jogi munkásságát is jutalmazni akarta. Tevékenyen résztvett a felsőházi törvény előkészítésében s mikor a felsőház megalakult egyhangúlag elnökévé választották meg. Elnöki szégfoglaló beszédében nagyszabású programot adott, a felsőház üléseit mindenkor nagy körültekintéssel vezette. Kiváló érdemeiért a kormányzó 1926-ban az elsők között adományozta számára a Magyar Érdemkeresz nagykeresztjét. A felsőház új ciklusában egyhangúlag ismét őt választotta meg elnökévé.