1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A református, az ágostai hitvallású evangélikus és az unitárius egyház egyháznagyjai és főhivatalnokai - Dr. Baltazár Dezső

326 prépost és 1929-ben az esztergomi főszékesegyház nagyprépostja lett. Magyar, német és latin nyelven beszél. Hosszabb tanulmányúton járt Ausztriában, Olaszországban, Felsőafrikában és Spanyolországban. Esztergom vármegye törvényhatósági bizottságának és közigazgatási bizottságának, valamint Esztergom város képviselő testületének tagja. Résztvett az Esztergomvidéki Hitelbank Részvénytársaság alapításában és vezetésében. Elnöke az Esztergomi Kisdedóvó Társulatnak, a városi iskolaszéknek és a Szent Erzsébetről elnevezett jótékony egyesületnek. Tagja a népjóléti és a munkaügyi bizottságnak. A református, az ágostai hitvallású evangélikus és az unitárius egyház egyház*nagyjai és főhivatalnokai: Dr Baltazár Dezső (A tiszántúli református egyházkerület püspöke) 1871-ben született Hajdúböszörményben. Nős, debreceni lelkész és a tiszántúli református egyházkerület püspöke. A középiskolát és részben a teológiát Debrecenben, további teológiai tanulmányait Heidelbergben, míg a jogot Budapesten és Berlinben végezte. Különleges stúdiumokat folytatott az egyházi jog, továbbá a héber, latin és görög nyelv köréből. Beszél németül és angolul is. Tanulmányútjai során járt Európa minden államában és Amerikában. Tanulmányai elvégzése után egyideig hitoktató volt Budapesten, majd két éven át a kultuszminisztériumban dolgozott, mint fogalmazó. 1900-ban a hajdúszoboszlói református gyülekezet lelkészévé választotta meg. Nagy irodalmi működése és kiváló szónoki képessége hamarosan ismertté tette nevét. 1904-ben esperes lett, 1911-ben pedig a tiszántúli egyházkerület püspökévé és Debrecen lelkészévé választották. Rendkívül agilis szelleme a református egyházi és társadalmi életnek csaknem minden vonatkozásában éreztette hatását. Alapítója s ma is elnöke az Országos Református Lelkészegyesületnek. Résztvett ezenkívül a debreceni egyetem, különböző fiu- és leányárvaházak, a háború alatt létesült Ottó hadiárvaház, a Diakonissza-képző intézet, a debreceni leánygimnázium stb. alapításában. Főrendiházi beszédei is nagy hatást keltettek. A háború alatt a református tábori lelkészet felügyelő püspöke volt s e minő-