1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - Latin és görögszertartású római katolikus egyháznagyok - Dr. Rott Nándor

319 1898-ban oldalkanonokká, 1901-ben pedig cholti címzetes apáttá ne­vezték ki. 1906-ban paleopoliszi címzetes püspökké szentelték. Szmrecsányi püspök halála után csaknem három évig ő kormá­nyozta az elárvult váradi egyházmegyét, mint káptalani vikárius s érdemei elismeréséül megkapta a Ferencz József-rend középkereszt­jét a csillaggal. Ő tette nagygyá a Szent Vince Intézetet és a há r ború alatt nagy népszerűségre tett szert a sebesültek gondozása körüli buzgalmával, amiért a Vöröskereszt elsőosztályú hadiékít­ményes tisztikeresztjével tüntették ki. 1914 decemberében a győri püspöki székbe emelkedett s bár a háború és a forradalmak kemény próbára tették az egészségét, mégis emberfeletti buzgalommal fára­dozott egyházmegyéje anyagi és hitéleti felvirágzásán. Nevéhez fűződik a szépségéről híres rábacsanaki templom felépítése. A kor­mányzó 1931 augusztusában a közélet és az egyházi élet terén szer­zett érdemei elismeréséül az I. osztályú magyar érdemkereszttel tün­tette ki. Tagja a felsőház közoktatásügyi bizottságának. Dr Rott Nándor (Veszprémi megyéspüspök) 1869-ben született Bodenstadtban. Közép­iskolai tanulmányait részben a budapesti piaristáknál, részben pedig az esztergomi ben­céseknél, a teológiát és filozófiát pedig Ró­mában végezte. Ott is avatták doktorrá és szentelték pappá, 1896-ban. Ezután ötévig működött mint tanulmányi felügyelő és tanár az esztergomi papnevelő intézetben. 1902-ben pedig udvari káplán lett és a bécsi Augus­tineum igazgatója. 1904-ben pápai kama­rássá, 1911-ben a központi papnevelő kor­mányzójává és 1917 szeptemberében veszprémi püspökké nevezték ki. Áldásos tevékenységével igen nagy eredményeket ért el. Tizennégy­éves püspöksége alatt tizennégy új plébániát alapított, ö alapította meg a veszprémi kis szemináriumot, Hévizén papi otthont létesített, a püspöki javadalom gazdasági épületeit teljesen helyreállította, a papi nyugdíjintézet vagyonának gyarapítására alapot létesített s igen sok helyen saját költségén népmissziókat tartott fenn. A bala­tonfüredi román stílusban épült templom költségeit tetemes részben viseli. Lehetővé tette, hogy a karmeliták keszthelyen letelepedhesse­nek és monumentális zárdát és templomot építhessenek. Külsővatra a ,,Boldogasszony leányait" telepítette le, amely szerzet így 200 év után hazánkban újraéledt. Jótékonysági működéséért, amelynek kiemel­kedő része a Zsófia Gyermekszanatórium kormányzóelnöki pozíciójá­ban kifejtett tevékenysége, rendkívüli szeretet és tekintély övezi a „gyermekek püspökét". Egyik legjelesebb munkása a Balaton-kultusz­nak. A felsőház múlt ülésszakában gyakran vett részt az üléseken. Tagja a közjogi és törvénykezési bizottságnak.

Next

/
Thumbnails
Contents