1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Zsigmond Gyula

294 a katonai létszámemelés miatt kitört obstrukciót, amelyben pártja is résztvett, 1904 őszén pedig, amikor a néppárt a házszabályszigorítás ellen foglalt állást, a pártból ki is lépett. 1906-ig párton kívül maradt, majd csatlakozott az alkotmánypárthoz. Az 1905—1906-i belpolitikai válság során a király többízben kikérte véleményét s 1908-ban titkos tanácsosává nevezte ki. Az alkotmánypárt feloszlása után a nemzeti munkapárthoz csatlakozott, amelynek megalakításában is résztvett. 1910-ben a Khuen-Héderváry-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere lett, tárcájáról 1913-ban mondott le a Désy-Lukács perben tett tanúvallomása miatt. Az utolsó háborús Wekerle-kormányban ismét vallás- és közoktatásügyi miniszter volt. A forradalomkor teljesen visszavonult, a bolsevizmus alatt Bécsben résztvett a Bethlen István gróf vezetése alatt álló ellenforradalmi mozgalomban. Az első nemzetgyűlés feloszlatása után a legitimista politikusok tömörítése céljából megalapította a Nemzeti Összetartás Pártját s ennek programjával képviselte a második nemzetgyűlésben a lövői kerületet. 1925-ben megalakította a Keresztény Gazdasági Pártot, majd ennek a keresztényszocialista párttal történt fúziója után a Keresztény Gaz^ dasági és Szociális Pártot, amelynek elnöke. Az első országgyűlésben Győr első kerületét képviselte. Parlamenti felszólalásait mindig nagy figyelem kíséri. Nagy feltűnést keltett annakidején a frankhamisítás parlamenti tárgyalása során mondott beszéde, amelyben Bethlen István gróf védelmére kelt. Irányító egyénisége a katolikus társadalmi mozgalmaknak. Másodelnöke a Katolikus Központi KongruaBizottságnak, tagja a Magyar Tudományos Akadémia és a Szent István Akadémia igazgató-tanácsának, elnöke az Alföldi Magyar Közművelődési egyesületnek. A gazdasági életben is jelentős szerepet tölt be. Az új országgyűlésben az adonyi kerületet képviseli, amely egyhangúlag választotta meg a keresztény gazdasági párt programjával. Helyettes elnöke a külügyi bizottságnak. Dr Zsigmond Gyula (Nagyvázsony, pártonkívüli) 1884-ben született Kecskeméten. Római katolikus, nős, volt rendőrkapitány. A középiskolát a piaristák kecskeméti főgimnáziumában végezte, a jogot a budapesti tudományegyetemen hallgatta és itt avatták jogi és államtudományi doktorrá. Tanulmányainak befejezése után a posta- és távirdaigazgatóság szolgálatába lépett, s itt működött 1918-ig, legutoljára számvizsgálói rangban. 1918-ban átminősíttette magát s a budapesti rendőrfőkapitánysághoz került. Egy ideig a VIII. ker. kapitányságnál, majd a toloncházban teljesített szolgálatot. 1921-ben, mint rendőrkapitány, nyugalomba vonult s a gaz-