1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Weltner Jakab - Wolff Károly

292 ben, amikor a bécsi fömarsalli hivatalnál magyar bírói előadói állást szerveztek, őt hozták elsősorban javaslatba. Ezzel a beosztással udvari fogalmazóvá nevezte ki a király. 1904-ben, miután a magyar előadói ügykört teljesen megszervezte, udvari titkárrá léptették elő. 1906-ban a külügyminisztérium osztálytanácsosa lett, ahol Aerenthal oldalán átvette a miniszter kabinetirodájában a magyar közjogi természetű ügyek intézését. Ebben a minőségben vett részt Töry Gusztáv igazságügyi államtitkár oldalán a magyar főudvarnagyi bíróság megszervezésében s 1909-ben Ferencz József király kívánságára őt nevezték ki e bíróság első elnökévé. Budapesten eleinte csak társadalmi ügyekkel foglalkozott, a Budai Katolikus Körben vitt vezetőszerepet s a keresztény világnézet alapján igyekezett tömöríteni a budai keresztény társadalmat. A kommunizmus bukása után nagy erővel látott a főváros keresztény társadalmának megszervezéséhez a megteremtette az Egyesült Keresztény Ligát, melynek ügyvezető elnöke. Közben az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület elnökévé választották meg, majd a fővárosi törvényhatósági bizottságban mandátumot kapott. A fővárosi keresztény községi párt elnökévé választotta s e tisztségét ma is betölti. A keresztény társadalmi mozgalmak egyik úttörője és legexponáltabb harcosa. Számos társadalmi és karitatív egyesületnek díszelnöke, elnöke, választmányi és igazgatósági tagja. 1907-ben a Lipót-rend lovagja lett s tulajdonosa a Szász Kóburg Góthai hercegség csillagos középkeresztjének, valamint a Szent Sír lovagrend csillagos középkeresztjének is. A Károlyi-uralom alatt a főudvarnagyi bíróság állami zárlati bírósággá alakult át s rábízták az összes királyi javak kezelését és felszámolását. Wolff, aki ekkor is hivatala élén maradt, a fogadalmat Károly király felhatalmazására tette le az egész udvari személyzettel együtt. A proletárdiktatúra alatt tanúsított passzív rezisztenciával sikerült az egész koronavagyont s a király magánvagyonát, köztük 39 métermázsa súlyú ezüst evőkészletet, teljes egészében megmenteni. Az országos politikába akkor kapcsolódott be, amikor Budapest I. választókerülete beküldötte a második nemzetgyűlésbe. Szakképzettségével, politikai érzékével és kiváló szónoki képességével csakhamar tekintélyt szerzett itt is magának. Működésének javarésze azonban a fővárosi politikára esik. 1925-ben a fővárosi törvényhatósági választások során a vezetése alatt álló keresztény községi párt kapta a legtöbb mandátumot, annak ellenére, hogy a baloldali pártok nagy erőfeszítést tettek városházi uralmának megdöntésére. A polgármesterválasztáson, valamint a városi tisztviselők megválasztásakor a párt fegyelmezett fellépésével az egész vonalon biztosította a régi tisztikar megmaradását. Jóllehet a községi politika miatt gyakran került ellentétbe a kormány intencióival, az országos politikában mindvégig támogatta a kormányt. A Keresztény Nemzeti Egyesülés pártjának kettészakadásakor sikerült fúziót létesítenie a Huszár—Ernszt-csoporttal. Az alakulás neve Keresztény Nemzeti Egység Pártja lett és ebből