1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Vázsonyi János - Dr. Walkó Lajos

290 gálatonkívüli viszonyban volt, de még ugyanebben az évben átkerült a külügyminisztérium státusába s rendkívüli követté és meghatalmazott miniszterré nevezték ki. E minőségében a kormány megbízásából többízben tárgyalt Parisban, Londonban és Rómában a küllöldi állami és magánadósságok rendezése ügyében. Amikor Hegedűs Lóránt a pénzügyminiszteri tárcáról lemondott, Kállay Tibor kinevezéséig ö vezette miniszteri hatáskörrel átmenetileg a pénzügyminisztériumot, 1922 nyarán pedig kereskedelemügyi miniszter lett a Bethlen-kormányban. Ekkor választotta meg elsőízben időszaki választáson a bajai kerület. Kereskedelemügyi miniszterségéhez fűződik az utóbbi évek legtöbb külföldi kereskedelmi és forgalmi egyezményének megkötése, külkereskedelmi hálózatunk kiépítése, az önálló vámtarifa, valamint a mérnöki rendtartás megalkotása. Jelentős munkát végzett a szanálás előkészítésében. Többízben folytatott külföldi tárgyalásokat s 1925 nyarán ő ismertette az ország pénzügyi helyzetét a nemzetek szövetsége előtt. 1925 márciusától, Scitovszky külügyminiszter lemondása óta, ideiglenes megbízatással ő vezette a külügyminisztérium ügyeit is, 1926 októberében pedig végleg megvált a kereskedelmi tárcától s külügyminiszter lett. 1927 márciusában már ő képviselte a kormányt a Népszövetség tanácskozásain s kedvezően befolyásolta a katonai ellenőrzés kérdésében akkor küszöbön álló döntést. Sűrűn képviselte a kormányt a nemzetközi konferenciákon s sokat járt külföldön. Nagy rátermettséggel s kiváló diplomáciai érzékkel szolgálta az ország külföldi összeköttetéseinek kiépítését s a meglévő baráti kötelékek mélyítését. Sikeres működését elősegítette az a rendkívüli tekintély, amelynek Európa mértékadó köreiben örvendett. 1928 októberében Varsóban volt, aláírta a magyar-lengyel békéltető- és választottbírósági szerződést; 1929 szeptemberében Rómában folytatott megbeszélést Mussolinivei a keleti jóvátétel kérdésében, 1930 februárjában pedig résztvett a párisi tárgyalásokon, amelyen a magyar jóvátétel kérdése és az optánsügy dőlt el véglegesen. Még ebben az évben Angorában és Athénben járt, s mindenütt kitüntető szívélyességgel fogadták. Külügyminisztersége idején több diplomáciai konfliktus elhárítását oldotta meg sikerrel, így a szentgotthárdi fegyvercsempészési affért, majd 1928 júliusában a hidasnémeti konfliktust, s sikerrel érvényesítette a magyar álláspontot 1930 februárjában, amikor a cseh kormánynál az államfő ellen intézett sajtótámadások miatt keresett elégtételt. 1930 decemberében megvált tárcájától és egyidőre visszavonult a politikai élettől. A kormányzó ekkor aláírásával ellátott arcképének adományozásával, sok évi odaadó s kiváló buzgalommal teljesített szolgálataiért meleg elismerésében részesítette. Megelőzően az I. osztályú Magyar Érdemkereszttel tüntette ki. Amikor Károlyi Gyula gróf lett a miniszterelnök, őt kérte fel a külügyi tárca vezetésére, amit csak hosszas tárgyalások után vállalt s augusztus 24-én jelent meg miniszteri kinevezése. A külügyi tárca vezetése mellett külföldi vonatkozásban a pénzügyi tárca gondjai is Őt terhelik. Az országgyűlésben Baja mandátumával foglal helyett, amely 1931-ben harmadízben választotta meg képviselőjének.