1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Váry Albert

288 Dr Váry Albert (Szabadszállás, egységespárt) 1875-ben született Makón. Katolikus, nős, koronaügyész-helyettes. Középiskoláit a halasi református főgimnáziumban, egyetemi tanulmányait pedig Budapesten végezte. 1903-ban ügyvédi vizsgát tett. Egy ideig ügyvédi gyakorlatot folytatott, de már 1904 őszén nagyváradi törvényszéki jegyző, egy év múlva aradi albíró, majd nagyváradi alügyész lett. 1908ban budapesti királyi ügyésszé nevezték ki. Még mint fiatal jogász, 1897-ben a budapesti „Egyetemi Kör" elnöke volt. 1908-tól kezdődően, mint budapesti ügyész, főleg sajtóperekben szerepelt az esküdtszékek előtt. A háború kitörése napjától a budapesti kir. ügyészség sajtóosztályának vezetője, háborús sajtócenzor lett. 1917-ben főügyészhelyettes, majd a sajtóbizottság elnökhelyettese és 1918 áprilistól mint főügyészhelyettes a budapesti ügyészség vezetője volt. Mint a budapesti ügyészség vezetője, 1918 október 31-én élete veszélyeztetése árán megakadályozta, hogy a tömeg a rabokat a budapesti törvényszéki fogházból kiszabadítsa. A proletárdiktatúra alatt szolgálatot nem teljesített, hanem bujdosott. A diktatúra bukása után a kommunisták bűnvádi felelősségrevonását, mint főügyész, ő irányította. 1919 szeptemberében, mint a budapesti ügyészség vezetője, királyi főügyész lett. 1920 októberében berendelték az igazságügy minisztériumba, 1921 novemberében koronaügyész-helyettessé nevezték ki s a törvényelőkészítő osztály tagjaként az igazságügyminisztériumban teljesített szolgálatot. Számos társadalmi és szakegyesület tagja. Jogi lapokban igen sok cikke jelent meg. A Oserni-féle terrorista-perben elmondott vádbeszéde nyomtatásban is megjelent. ,,A vörösuralom áldozatai" című munkája a kommunista uralom áldozatait sorolja fel vonatkozó bírósági ítéletek és a hivatalos jelentések alapján. A szabadszállási választókerület választotta meg 1926-ban egységespárti programmal. A képviselőházban az igazságügyi bizottság elnökhelyettese volt s tagja volt a közjogi, összeférhetetlenségi és mentelmi bizottságnak. Előadója volt a második büntetőnovellának, mely a büntetőtörvénykönyv pénzbüntetési rendszerét egységesítette és a közveszélyes bűntettesek részére a szigorított dologházat hozta be. Nagyobb beszédet mondott a büntető igazságszolgáltatás egyes kérdéseinek szabályozásáról, a katonai büntetőtörvénykönyvről, a törvénykezés egyszerűsítéséről, az állatforgalmiadó megszüntetéséről és a márkázásról szóló törvényjavaslatok tárgyalásánál s nagy figyelmet keltett a csongrádi bombamerénylet ügyében s a kommunizmus kitörésének tizedik évfordulóján mondott napirendelőtti felszólalásával is. Most régi kerülete választotta meg egyhangúlag. Elnöke az állandó igazoló bizottságnak, helyettes elnöke a közjogi, tagja az igazságügyi és a mentelmi bizottságnak.