1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Ugron Gábor

282 megfordult. 1919-től 1924-ig a Nemzeti Újság felelős szerkesztője, majd főszerkesztője volt. 1924-ben esztergomi kanonokká nevezték ki. Azóta e lap főmunkatársa. Az Országos Pázmány Péter Egyesület-nek hosszabb időn át alelnöke volt, ezidőszerint pedig díszelnöke. A Szent István Akadémia rendes tagja, számos katolikus egyesület választmányi tagja, a Pátria Magyar Hírlapírók és Művészek Klubjának alelnöke. Az első nemzetgyűlésbe az alsólendva; választókerület küldötte be a keresztény nemzeti egyesülés programjával. Az 1920 I. törvénycikk, valamint számos más közjogi természetű javaslat előadója volt. A második nemzetgyűlésbe 1926 júliusában az öttevényi kerületben választották meg időközi választáson, a keresztény gazdasági és szociális párt programjával. Rendkívül nagy publicisztikai munkásságra tekint vissza, de számos nagyobb önnálló munkája is megjelent. Ezek a következők: „1848. XX. törvénycikk", „Elrendeli-e az 1848. III. törvénycikk a parlamenti kormányt?", „A háború belülről nézve", „Széchenyi nagy magyar szatírája", „Az ifjú Széchenyi", „Kossuth—Andrássy probléma". Huszonötéves újságírói és publicisztikai munkássága során nagyon sok vezércikkeket, tanulmányt, történelmi és kritikai tárcát írt úgy a napilapokban, mint folyóiratokban és szaklapokban. Az első országgyűlésben is régi kerületét képviselte s tekintélyes szerepet töltött be nemcsak mint több javaslat előadója, hanem mint pártjának egyik vezető tagja is. Sok figyelemreméltó beszédet mondott. Az új nemzetgyűlésben is az öttevényi kerületet képviseli, mely nagy többséggel választotta meg két független kisgazdapárti jelölttel szemben. Helyettes elnöke az állandó összeférhetetlenségi bizottságnak, tagja a 33-as országos bizottságnak, a közjogi, külügyi és a pénzügyi bizottságnak. Dr Ugron Gábor (Kaposvár, egységespárt) 1880-ban született Marosvásárhelyt. Katolikus, nős, nyűg. belügyminiszter, belső titkos tanácsos. Középiskolai tanulmányai után Lipcsében, Genfben és Budapesten hallgatta a jogot. Az államtudományi doktorátust a budapesti egyetemen szerezte meg. Ezután Marostorda vármegye szolgálatába lépett a rövidesen szolgabíró, majd főszolgabíró lett Marosvásárhelyt. 1906-ban kinevezték Ugocsa vármegye főispánjává. 1907-ben pedig Marosvásárhely város és Marostorda főispánja lett. 1910-ben mindhárom főispáni tisztségéről lemondott. Marosvásárhely város és Marostorda vármegye törvényhatósági bizottságának tagja, az erdélyi római katolikus státus igazgató-tanácsosa, az udvarhelyi római katolikus egyházközség főgondnoka volt.