1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Simon János

260 törvényszéknél jegyző lett. 1921 januárjától Székesfehérvárott működött, mint gyakorló ügyvéd. Közszereplése 1918-ban kezdődött, amikor megkezdte Fejérmegyében a kisgazdák és a földműves munkások pártjának községenkénti megalakítását és egyidejűleg vezette e pártok megyei központját. Ezt a munkásságát a tanácsköztársaság alatt is folytatta s a bolsevisták ismételten fogságba vetették. Több jogi és közgazdasági értekezése, valamint tanul mánya jelent meg többnyire a hetilapokban. Tagja a Székesfehérvári Vörösmarty-Körnek. Ügyésze a Tiszti Kaszinónak, tb. elnöke a csákvári, valamint a lovasberényi és seregélyesi Iparoskörnek, alelnöke a gárdonyi fürdőegyletnek. A lovasberényi kerület elsőízben 1926-ban választotta meg képviselőjévé egységespárti programmal, nagy szótöbbséggel. Gyakran vett részt a vitákban s többízben éles összetűzése volt a baloldallal. Most is régi kerülete küldötte a képviselőházba egységespárti programmal, jelentős szótöbbséggel. Jegyzője a számvizsgáló bizottságnak, tagja az igazságügyi és a közjogi bizottságnak. Simon János (Siklós, egységespárt) 1880-ban született Nagyharsányon, Baranya vármegyében. Református, nős, kisgazda. Németbolyon és Nagyharsányban végezte iskoláit, kora ifjúságától gazdálkodik. 1910-ben szülőfaluja elöljárójának választotta meg s e tisztet a háború kitöréséig töltötte be, amikor bevonult s különböző frontokon teljesített harctéri szolgálatot. Nagyharsányi kisbirtokát mintagazdasággá fejlesztette, fajborait a millenáris és a pécsi országos kiállításon elismerő oklevéllel tüntették ki. Községe és megyéje gazdasági és társadalmi életében kiváló szerepet játszik. Tagja Baranya vármegye törvényhatósági bizottságának és a kisgyűlésnek. örökös díszelnöke a hetvenéves Nagyharsányi Polgári Olvasókörnek, társelnöke a baranyavármegyei kisgazdapártnak, díszelnöke és tiszteletbeli tagja több megyei intézménynek, községi olvasó és gazdakörnek. Elnöke a Baranya vármegyei Gazdasági és Hitelszövetkezetnek. A szerb megszállás idején a kisgazdatársadalomnak egyik vezetője volt. 1921 januárjában tagja volt annak a bizottságnak, amely Belgrádban a szerb kormánynál tiltakozott a Linder-féle baranyai autonómia terve ellen. Baranya felszabadulása után 1921 novemberében választotta meg elsőízben a siklósi kerület kisgazdapárti programmal képviselőjévé. A második nemzetgyűlésben egységespárti programmal képviselte a siklósi kerületet, úgyszintén az első országgyűlésben is. Több beszédet mondott a közmunkavált-