1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Peyer Károly

238 Peyer Károly (Budapest II, szociáldemokrata párt) 1881-ben született Városlődön, Veszprém megyében. Katolikus, nős, a Magyarországi Szakszervezeti Tanács főtitkára. Elemi és négy középiskolát végzett, utána szülei géplakatostanoncnak adták. Mesterségének kitanulása után 1906-ig a budapesti gépgyárakban dolgozott és mint bizalmiférfiú, később pedig mint a Vas- és Fémmunkás Szövetség egyik vezetője, tevékeny részt vett a szociáldemokrata munkásmozgalomban. 1906-ban az Általános Munkásbetegsegélyző Pénztár tisztviselője lett, majd a Vas- és Fémmunkásszövetség titkára. 1911-ben a Szakszervezeti Tanács választotta meg titkárává, mint ilyen, megszervezte a bányamunkásokat s 1918-ban a szövetség titkára lett. Belügyminisztere volt a rövidéletű Peidl-kormánynak, a Clarktárgyalások következtében létrejött koncentrációs kabinetnek pedig népjóléti és munkaügyi minisztere volt. 1920-ban azonban, párthatározat alapján, a kormányból kilépett. Tagja a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség (Amsterdam) végrehajtóbizottságának és a Nemzetközi Munkaügyi Konferencián Genfben a magyar szakszervezetek képviselője. A második nemzetgyűlésbe a dorogi és a budapesti északi kerület küldötte be, tagja volt a külügyi, a véderő, a szanálási, a pénzügyi és a közgazdasági bizottságnak, valamint a szociáldemokrata parlamenti frakció ötös intéző-bizottságának. Egyike a legtöbbet szereplő szociáldemokrata politikusoknak. Az Eskütt-ügyről emlékezetes ülésen őt is hosszabb időre kitiltotta a nemzetgyűlés. Többször volt a párt szónoka a költségvetési és indemnitási viták során és éleshangú felszólalásai sokszor nagy vihart okoztak. Az első országgyűlésben is a fővárosi északi kerületének mandátumával foglalt helyet s Peidl Gyula mellett főszerepe volt a szociáldemokrata párt parlamenti frakciójának vezetésében. Sűrűn foglalkoztatta a Házat közbeszólásaival, amelyek miatt nem egyszer került összeütközésbe a házszabályokkal. Egyike volt a leggyakrabban felszólaló képviselőknek. Részt vett a legtöbb törvényjavaslat vitájában, de gyakran szerepelt napirendelőtti felszólalásaival és interpellációival is. A hágai egyezmény, az albertfalvai építkezések és a munkanélküliek segélyezése ügyében, valamint az iparfejlesztésről szóló javaslat, a kartell-törvény és az energia-törvény tárgyalásakor mondott nagyobb beszédet, s többízben sürgette a munkanélküliség esetére szóló biztosítás megalkotását. 1931ben is Budapest északi kerülete küldötte be lajstromos választással, de mandátumot kapott Szegeden is, amelyről azonban lemondott. A szociáldemokrata párt parlamenti frakciójának vezetője. Tagja a külügyi, a közjogi és a társadalompolitikai bizottságnak.