1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Pékár Gyula

231 nagy sikerrel adták elő a főváros legelső színházaiban. Kétszer nyert Vojnits-díjat s megnyerte a Péczely-díjat is. Irodalmi tevékenységének egyik kimagasló alkotása az Uránia-genre megteremtése. Ilyirányú tizenegy daraibja közül öt darabja száznál több előadást ért meg. 1901-ben a Kisfaludy-Társaság tagjai közé választotta. Tagja a Magyar Tudományos Akadémiának, elnöke a Petőfi-Társaságnak, a Filmtanácsnak, az Országos Filmipari Alapnak, a Magyar-Francia Irodalmi Társaságnak, z Erzsébet-szobor Országos Végrehajtó Bizottságának és a Turáni Társaságnak. Társelnöke a Magyar Amerikai Társaságnak, tagja a Magyar Országos Képzőművészeti Tanácsnak, a Műemlékek Országos Bizottságának, a Szerzői Jogi Szakértő Bizottságnak, a Magyar Protestáns Irodalmi Társaságnak. Az Uránia-színház egyik alapítója, a Műbarátok Körének vezetője stb. A török Medsidje főtisztje, az olasz Korona-rend tisztje. 1913-ban a francia Officier de l'Instruction publique-kal tüntették ki. Mint öszekötő miniszter a román megszállás alatt rendkívül sok magyar műkincset mentett meg. A bolsevizmus alatt elnöke volt a Fehér Ház ellenforradalmi szervezetnek, szervezője, valamint elnöke a Keresztény Nemzeti Pártnak. 1901-től 1905-ig a somlóvásárhelyi kerületet képviselte a képviselőházban, 1910-től 1918-ig pedig a técsői kerületet. 1920 január óta a Bethlen-kormány rekonstruciójáig minden kabinetben kultuszállamtitkár volt. 1920 szeptemberétől három hónapon át miniszteri rangban képviselte a magyar kormányt az ántánt bizottságokkal folytatott tárgyalásokon. Az első nemzetgyűlésen Kecskemét második kerületét képviselte és különösen kultúrügyekben mondott több nagy beszédet. A második nemzetgyűlésbe Kecskemét első kerülete választotta meg az egységespárt programjával. Rendkívül jó szónok. Szervezte a Petőfi-centenárium földkörüli diadalútját s a párisi Sorbone emlékezetes Petőfi-ünnepélyén a Petőfi-Társaság mellett a magyar kormányt képviselte. A Jókai-centenárium ünnepén ő tartotta a parlamentben, valamint számos más ünnepélyen az ünnepi beszédet. 1922 aug. 2-án nagy beszédet mondott a nemzetgyűlésben, melynek során, mint a Fehér Ház volt elnöke, részletesen ismertette a bolsevizmus egyes mozzanatait. Nagy tevékenységet fejt ki, mint a Turáni Társaság elnöke a turáni rokonnépekkel való kulturális kapcsolatok kiépítése terén, valamint általában külügyi téren. Társelnöke a Külügyi Társaságnak s a népszövetségi ligák uniójában állandóan képviseli Magyarországot. Az elmúlt tíz év alatt 35 küldetésben szolgálta a külföldön a magyar igazság ügyét. A kormányzó érdemeinek elismeréséül 1930-ban az I. osztályú magyar Érdemkereszttel tüntette ki. Az Olaszországgal való kapcsolatok felvétele terén kifejtett munkásságát az olasz Korona-rend nagykeresztjével honorálták. Az 1926. évi választáson Kecskemét I. kerülete küldötte be egyhangúlag, de mandátumot szerzett a derecskéi kerületben is. 1931. évi választáson ismét Derecske képviselőjeként jött be a képviselőházba. Kilenc éven át elnöke volt, most helyettes elnöke a külügyi bizottságnak. Tagja a közoktatásügyi, valamint a könyvtári és múzeumi bizottságnak.