1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Meskó Zoltán

216 Meskó Zoltán (Kiskőrös, egységespárt) 1883-ban született Baján. Római katolikus, nős, szolgálatonkívüli százados, nyugalmazott belügyi államtitkár. A morvafehértemplomi katonai főreáliskola után a bécsi katonai akadémiát végezte el, a tényleges katonai szolgálattól azonban csakhamar megvált s bekapcsolódott a mezőgazdasági érdekképviseletek szervezési munkálataiba. A Gazdák Biztosító Szövetkezetének vezértitkár-osztályfőnöke lett. A háború alatt harctéri szolgálatot teljesített az olasz fronton, több kitüntetést szerzett. 1917 tavaszán a keceli kerület függetlenségi programmal egyhangúlag megválasztotta. A függetlenségi párt feloszlása után Bizony Ákossal ment. 1918-ban egy ideig szülővárosának, Bajának foispánja^volt. Amikor a váras idegen megszállás alá került, a szerbek fogságba vetették. Kiszabadulva, Szegedre ment, részt vett a nemzeti hadsereg szervezési munkálataiban. A Friedrich-kormányban előbb kisgazdaügyi, majd földmívelésügyi államtitkár volt. 1920-ban a belügyminisztérium politikai államtitkára lett, állásától 1921-ben, a gróf Teleki-kormány újjáalakításakor vált meg. 1920-ban nagy tevékenységet fejtett ki a kisgazdapárt megszervezésében. Egyik alapítója az Országos Földműves Szövetségnek. Az első nemzetgyűlésben a kiskőrösi kerületet képviselte kisgazdapárti programmal. Az elsők között volt, akik a háborús vagyonok megadóztatását kívánták. Azóta főleg a párt szervezési és agitációs munkájában vett tevékeny részt. Nagyatádi Szabó István kisgazdapártjának ügyvezető elnöke volt. A második nemzetgyűlésben az egységespárt programjával képviselte régi kerületét, a földadó emelése miatt azonban kilépett a pártból s ellenzékbe ment. Amikor a frankhamisítás miatt a baloldal kíméletlen támadást indított a kormány ellen, újból csatlakozott az egységespárthoz. Az első országgyűlésben is a kiskőrösi kerületet képviselte s jelentős felszólalásai hangzottak el főként agrárkérdésekben. Az álláshalmozások és a mammut jövedelmek ellen irányuló mozgalom egyik kezdeményezője volt. ő szervezte meg az Országos Gazda Frontot s ő hozta létre az Országos Gazda Otthont, amelynek ügyvezető elnöke s amely a földműves társadalom szervezeteit, a gazdaköröket stb. tömöríti magában. A földműves társadtalom megszervezése s érdekeinek felkarolása terén régóta vezető szerepe van. Egyike azoknak, akik a mezőgazdasági munkásságnál is kívánták a betegség és rokkantság esetére szóló kötelező biztosítás bevezetését. 1929-ben Pesti Újság címen agrár hetilapot indított. A névmagyarosítás érdekében indított mozgalom is az ő nevéhez fűződik. Többször szólalt fel ebben a kérdésben, ő alapította dr-Lengyel Zoltánnal a Névmagyarosító Társaságot. Az új országgyűlésben is régi kerületét képviseli. Tagja a földművelésügyi és mentelmi bizottságnak.