1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.
A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Madai Gyula
208 vármegye törvényhatósági bizottságának és kisgyűléaének, igazgatóválasztmányi tagja és szakosztályi elnöke a Borsodmegyei Gazdasági Egyesületnek, elnöke a miskolci járási mezőgazdasági bizottságnak s egyházmegyei világi tanácsbíró. A törvényhozásnak elsőízben tagja. Az ónodi kerület választotta meg egyhangúlag egységespárti programmal. Tagja a kérvényi és a naplóbíráló bizottságnak. Dr Madai Gyula (Hajdúnánás, egységespárt) 1881-ben született Hajdúhadházon. Református, nős, c. tankerületi főigazgató, Hajdú vármegye törvényhatósági bizottságának örökös tagja. A Budapesti Tudományegyetem bölcsészeti karán végezte tanulmányait. 1907-ben a budapesti református főgimnázium tanára lett. 1911-ben tanulmányútra ment Németországba, ahol egy évet töltött s gyakorlati pedagógiai tanulmányokat végzett. A háború alatt, mint tartalékos főhadnagy, a szerb, olasz és orosz harctéren küzdött, több kitüntetést szerzett. Élénk irodalmi munkásságot fejtett ki. önálló kötetben a következő művei jelentek meg: Bokréta, I., II., III., IV. (versek); Gondolatok szárnyán (versek); A költői nyelv és Csokonai; A hajdók beszéde; Egy év külföldön (tanulmányok); Ember szól a tűzből (hadinapló); Magyar feltámadás (politikai elmefuttatások); A Magyar Tudományos Akadémia „Magyar Tenger" című költeményét a Bulyovszkydíjjal jutalmazta. Színdarabot is írt a „Bizáky ház" címen, amelyet Debrecenben és Miskolcon nagy sikerrel adtak elő. Irodalmi munkásságának elismeréséül a Petőfi Társaság tagjává választotta. Elnöke az Országos Középiskolai Tanáregyesületnek, szerkesztője a Protestáns Szemlének, főtitkára a Magyar Protestáns Irodalmi Társaságnak, egyik megalapítója a Tanárok Nevelőháza intézménynek és a Tanárok Balatonfüredi Csokonai Üdülőházának. Tagja az Országos Gazdasági Szakoktatási Tanácsnak s még több társadalmi egyesületnek tagja és tisztséget viselője. A második nemzetgyűlésben és az első országgyűlésben is a hajdúnánási kerületet képviselte egységespárti programmal. Előadója volt a tanyai iskolákról és a polgári iskolákról szóló törvényjavaslatnak. Költségvetési beszédeiben, amelyek nagy figyelmet keltettek, általános politikai, kultúrpolitikai és közgazdasági kérdésekkel foglalkozott. Az új országgyűlésben is régi kerületét képviseli, amely nagy szótöbbséggel harmadszor választotta meu. Jegyzője a könyvtári és múzeumi bizottságnak, tagja a közoktatásügyi és a véderőbizottságnak.