1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Kohuth Adorján - Dr. Komis Gyula

• 195 már korán magára hívta a figyelmet. Először filozófiával és pszihológiával foglalkozott, 1914-ben már magántanárrá habilitálta a budapesti tudományegyetem a szellemi tudományok logikájából. Később munkásságának súlypontja a pedagógia, a kultúrfilozófia és a kultúrpolitika területére esett. Többször tett külföldön nagyobb tanulmányutat, köztük nem egyszer hivatalos küldetésben. 1907-ben a budapesti egyetem ösztöndíjával Oxfordban volt tanulmányúton. Azóta is többízben töltött hosszabb időt Angliában, főképp az angol iskola-rendszer tanulmányozására. Hasonló célból bejárta Európa többi országait is, 1929-ben pedig Newyorktól San-Franciskóig beutazta Amerikát. 1917-ben ő szervezte a pozsonyi egyetem bölcsészeti karát s ő lett a fakultás első dékánja. Az 1920-as években vezető szerepe volt a középiskolai, polgári iskolai és egyéb iskolai reformok előkészítésében és bevezetésében. Ebben a munkakörben, mint Klebelsberg Kunó gróf miniszter legfőbb munkatársa, 1927-ben vallás- és közoktatásügyi miniszteri államtitkár lett. E minőségében főként az iskolák belső életét iparkodott átszervezni. Alelnöke az Országos Közoktatási Tanácsnak, elnöke a Magyar Pedagógiai Társaságnak és a Budapesti Középiskolai Tanárvizsgáló Bizottságnak. Tagja a Budapesti Középiskolai Tanárképző intézet igazgatótanácsának, alelnöke a Magyar Filozófiai Társaságnak, szakosztályi elnöke a Felsőoktatásügyi Egyesületnek, tiszteleti tagja a Filológiai Társaságnak, az Országos Középiskolai Tanáregyesületnek, a Magyar Tanítóképzőintézeti Tanárok Egyesületének, a Katolikus Középiskolai Tanáregyesületnek és társeelnöke a Psychologiai Társaságnak. Nagyszámú tudományos munkája közül a legfontosabbak a kövekezők: Psychologia és Energia (1907), A psychologia és logika elemei (1911, kilencedik kiadás 1931), Elemi psychologiai kísérletek (1911), Okság és törvényszerűség a psychologiában (1911), Történelem és psychologia (1913), A lelki élet (három kötet, 1917—1919), Kultúrpolitikánk irányelvei (1921), Bevezetés a tudományos gondolkozásba (1922), Történetfilozófia (1924), A magyar filozófia fejlődése (1927), A magyar művelődés eszményei 1777-től 1848-ig (két kötet, az Akadémia nagydíjának Marczibányi jutalmával kitüntetve), Kultúra és politika (1927), Az elszakított magyarság közoktatásügye (1927), Middle Class Educational Problems in Hungary (1927), Le Développement de la Civiilisation Hongroise (1928), Wiederbelebung des antiken Imperialismus (1928), A magyar közoktatás a világháború óta (1927), Ungarns Unterrichtswesen (Leipzig, 1930), Ungarische Kulturideale (1930), L'Istruzione Publica in Ungheria (1929), Ungari Hariduse Arenemine (finnül 1931), Nemzet és kultúra (1930), Magyar filozófusok (1930), Az államcélok elmélete és a kultúrpolitika (1931). Tudományos és kultúrpolitikai téren szerzett érdemei elismeréséül a Corvin-koszorúval tüntették ki. Az aktív politikába akkor kapcsolódott be, amikor megvált államtitkári állásától. 1931 februárjában a váci választókerület választotta meg képviselőjévé időközi választáson az egységespárt r.-