1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.
A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Gróf Klebelsberg Kunó
192 tekét megfelelő támogatással hozzásegítette munkásságuk zavartalan folytatásához s több tudományos intézet életrehívásával gyarapította a nemzeti kultúra értékeit. Ilyen a svábhegyi obszervatórium, amelylyel az elvesztett ógyallai csillagvizsgálót pótolta s a tihanyi élettani intézet. Átfogó reformmunkássága s azok az eredmények, amelyeket az ország nehéz helyzetében is elérnie sikerült, külföldön is rendkívüli elismerést s tekintélyt biztosítottak nevének. Az országnak a háború következtében megszakadt kultúrkapcsolatait nemcsak visszaállította, de ki is mélyítette s ennek érdekében többízben is volt külföldön. 1925 októberében Berlinben járt s ott a tudományos, irodalmi és politikai körök rendkívül nagy érdeklődése mellett előadást tartott a magyar kultúráról; 1926-ban az olasz kormány meghívására Rómában az egyetem dísztermében s Olaszország több nagy városában ismertette a magyarság nemzeti és kulturális törekvéseit; 1930-ban Bécsben, majd Stockholmban, később Varsóban tett látogatásával szolgálta az ezekkel a nemzetekkel való szellemi együttműködés előbbrevitelét. Az első nemzetgyűlésben Komárom mandátumával foglalt helyet, 1926-ban pedig Szegeden, Komáromban és Egerben választották meg. Szegedi mandátumát tartotta meg s mint a város képviselője, rendkívül nagy érdemeket szerzett Szeged fejlesztésében. A pécsi egyetem 1925-ben, a szegedi egyetem 1926-ban, a debreceni egyetem 1927-ben tiszteletbeli doktorrá avatta rendkívüli érdemeiért, s tiszteletbeli doktorai sorába emelte a római egyetem is. Szeged, Kecskemét, Sopron, Székesfehérvár s az ország még sok más városának díszpolgára. Elnöke a Történelmi Társulatnak, igazgató tagja a Magyar Tudományos Akadémiának. Tudományos munkássága mellett intenzív irodalmi és politikai tevékenységet folytatott; beszédeit, cikkeit és törvényalkotásait az alábbi kötetek tartalmazzák: „Gróf Klebelsberg Kunó beszédei, cikkei és törvényjavaslatai" (1916—1927), Neonacionalizmus" (1928), „Küzdelmek könyve", „Jöjjetek harmincas évek" (1929), „Világválságban" (1931). A kormányzó a magyar kultúrpolitika terén szerzett nagy érdemeinek elismeréséül 1925-ben az I. osztályú magyar érdemkereszttel, 1930-ban a Corvin-lánccal tüntette ki. Sok belföldi és külföldi kitüntetés tulajdonosa. A Ferenc József-rend nagykeresztese, a Lipót-rend középkeresztese; tulajdonosa a III. osztályú Vaskorona-rendnek, a hadiékítményes Vöröskereszt I. osztályú díszjelvénynek, az olasz Korona-rendnek, a finn fehér Rózsarend, a belga Korona-rend, a görög Megváltó-rend, a lengyel Polonia Restituta-rend nagy keresztjének, a badeni Vöröskeresztnek és az osztrák köztársaság nagy arany díszjelvényének, magisztrális nagykeresztese, a Máltai lovag-rendnek. A Bethlen-kormány lemondásakor vált meg tárcájától. A kormányzó felmentésekor meleg köszönettel emlékezett meg fáradhatatlan buzgalommal és odaadással teljesített, az ország határain túl, a külföldi közvélemény széles rétegeiben is méltánylásra találó sokévi eredményes működéséről s kiváló szolgálataiért teljes elismerésében részesítette. A felmentő kézirat kifejezésre juttatta azt is, hogy az államfő a haza érdekében továbbra is számít kipróbált munkásságára.