1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Igmándy Aladár

170 pedig úgyszólván mentesítette a várost a szegény ügy terheitől. A vidéki sajtóban élénk publicisztikai működést fejt ki, időszerű gazdasági, politikai és kulturális kérdésekről gyakran jelentek meg cikkei. Tagja Vas vármegye bizottságának, igazgató-választmányi tagja a Vasvármegyei Gazdasági Egyesületnek, elnöke a Sárvári Katolikus Legényegyesületnek. Az első országgyűlésben a vasvári kerületet képviselte keresztény gazdasági párti programmal s több figyelemreméltó beszédet mondott a Házban, főként szociális "kérdésben; Az új országgyűlésben a sárvári kerületet képviseli, amely egyhangúlag választotta meg. Tagja a földművelésügyi és a közoktatásügyi bizottságnak. Dr Igmándy Aladár (Nagybajom, egységespárt) 1884-ben született Bodrogpusztán Somogy megyében. Atyja Igmándy Aladár földbirtokos, édesanyja nagymádi és várbogyai Bogyay Mária. Középiskoláit Veszprémben a piaristáknál, jogi tanulmányait pedig Pécsett, Kolozsvárott, Berlinben és Genfben végezte, míg ügyvédi oklevelet Budapesten szerzett. Egyideig irodavezetője volt Péteri Ferenc dr kormányfőtanácsos, majd Dömötör Mihály dr, ny. belügyminiszter ügyvédi irodájának, később ügyésze lett a keresztény szövetkezetek központjának és az Altruista Banknak. A háborúban a 40. honvéd tábori tarackos ezredben szolgált, majd édesatyja haMla után hazajött gazdasága vezetésére. 1917-ben a közélelmezési minisztérium Baranya vármegyében miniszteri biztossá nevezte ki és itt működött a frontok összeomlásáig, úgy a minisztérium, mint az érdekelt gazdaságok megelégedése mellett. A kommün bukása után a nemzeti hadseregben féléven át teljesített szolgálatot. Somogy vármegye törvényhatósági bizottságának hosszabb idő óta virilis tagja. A gyászos békéről való megemlékezések alkalmával ő szokott mondani évente nagyhatású tiltakozó irredenta beszédet, amelyek, — valamint „Emlékbeszédei" — a vármegye aranykönyvének adnak értékes tartalmat. Kerületének székhelyén, Nagybajomban van állandó lakása, ahol 500 holdas gazdasága a vidék legintenzívebb középbirtoka. 1930-ban feltűnést keltett a szakköröknél búzamintáival, melyeknek sikértartalma a tiszavidéki és az amerikai búzákkal is versenyre kelt. 1925-ben gondnoka lett Kund Gusztáv somogyfajszi hitbizományi birtokosnak és azóta ezt a nagy körültekintést megkívánó tisztet nagy hozzáértéssel tölti be. Vezetése alatt a nagybirtok a vármegye egyik legsokoldalúbb gazdasága lett. 1930 májusától mint jószágkormányzó, Festetich Vilmos gróf toponári, gázlói, valamint a gyöngyösi hitbizományhoz tartozó terjedelmes javait vezette a birtokos folyó év májusában bekövetkezett haláláig. Egyik