1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Györki Imre

159 Dr Györki Imre (Debrecen, szociáldemokrata párt) 1886-ban született Kürtöspusztán. Izraelita, nős, ügyvéd, a Magyarországi Vas- és Fémmunkások Országos Szövetségének jogtanácsosa. Középiskoláinak elvégzése után a budapesti tudományegyetem jogi fakultásán jogtudományi doktorátust szerzett. A Budapest Kerületi Munkásbiztosító Pénztár szolgálatába lépett, e minőségben tevékeny részt vett a magánalkalmazottak megszervezésében s rövidesen a pénztár aligazgatója lett. Mint a Munkásbiztosítási Alkalmazottak Országos Szövetségnek titkára, a „Munkásibiztosítás" című szaklapot szerkesztette. Munkatársa a „Népszavá"-nak és a „Szocializmus" című folyóiratnak. A második nemzetgyűlésen Debrecen I. kerületét képviselte. Egyike a legagilisebb szociáldemokrata képviselőknek, felszólalásaival gyakran nagy viharok okozója volt. Az első volt azok között, akiket a nemzetgyűlés elnöke 1924 őszén, az Esküdt-ügy tárgyalása idején, az emlékezetes viharos ülésen, karhatalommal távolított el az ülésteremből, amelynek következménye azután az ellenzéknek hosszabb ideig tartó passzivitása volt. Ugyanakkor 25 ülésről kitiltották. Nagyobb beszédeket mondott a költségvetésekhez, indemnitásokhoz, a választójogi és felsőházi javaslatokhoz. Az 1926. évi képviselőválasztás alkalmával ugyancsak Debrecenben és Budapest északi kerületében választották meg. Debreceni mandátumát tartotta meg. Az országgyűlés tartama alatt is egyike volt azoknak a képviselőknek, akik legtöbb felszólalással szerepelnek a képviselőház naplójában. A képviselőház legfontosabb bizottságainak tagja volt s gyakran szerepelt, mint egyes törvényjavaslatok kisebbségi véleményének előadója. A betegségi és baleseti kötelező biztosításról, a büntető igazságszolgáltatás egyes kérdéseinek szabályozásáról, magántartozások átértékeléséről, a numerus clausus módosításáról, a közigazgatás rendezéséről, a társadalombiztosításról, a Társadalombiztosító Intézet szanálásáról szóló javaslatok, valamint az energiatörvény bizottsági előkészítésében és vitájában is erősen kivette részét. Interpellációival nem egy ízben nagy parlamenti vihart támasztott. Sokáig foglalkoztatta a közvéleményt a belügyminiszter lemondatása tárgyában a miniszterelnökhöz intézett interpellációja, amely megújuló viharos jelenetekhez vezetett a plénumban. Feltűnést keltett az OTI elnökének összeférhetetlenségéről mondott interpellációja is. Az 1931. évi választásnál ismét régi kerületeiben, Debrecenben és Budapest északi kerületében lépett fel, s ismét két mandátumot kapott. Budapesti mandátumáról azonban lemondott s így Debrecen egyik képviselője az országgyűlésben. Tagja az igazságügyi, a közjogi, a mentelmi és a pénzügyi bizottságnak.