1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Fráter Jenő - Dr. Frey Vilmos

142 Fráter Jenő (Székelyhíd, egységespárt) 1867-iben született Debrecenben, Református, nős, kamarás, nyugalmazott honvédaltábornagy. A Ludovika Akadémiát és a törzstiszti tanfolyamot Budapesten végezte el. 1887-ben csapatszolgálatra osztották be s két évet Segesvárott és Marosvásárhelyen töltött, mint a 9. honvédhuszárezred hadnagya. 1889ben Kassára helyezték át s itt lépett elő főhadnaggyá, majd századossá. Időközben, mint főhadnagy, a központi lovasiskolában két évig működött tanári minőségben. 1905—1906-ban kiváló eredménnyel elvégezte a törzstiszti tanfolyamot s utána a budapesti 1. honvédhuszárezredhez került. Itt lett őrnagy, majd alezredes. 1914-ben, mint a budapesti 1. honvédhuszárezred parancsnoka ment ezredével a. harctérre, 1915 márciusában ezredessé léptették elő, később pedig lovasdandár-parancsnok lett. Vitéz magatartásáért több kitüntetést kapott, így a Lipót-rend lovagkeresztjét, a III. osztályú Vaskorona-rendet és a III. osztályú katonai érdemkeresztet is. A nemzeti hadsereg kötelékében, mint körletparancsnok Debreceniben és Budapesten szolgált. 1920-4>an tábornokká, 1923-ban pedig altábornaggyá nevezték ki s ekkor, 35 évi szolgálat után, nyugalomba ment. Járt Európa legtöbb államában. Bihar vármegye közéletében tevékeny részt vesz, több gazdasági, kulturális és társadalmi egyesületben tölt be vezető szerepet. 1926-iban a székelyhidi kerület egységespárti programmal képviselőjévé választotta. A Háznak egyik legnépszerűbb tagja volt, főként katonai kérdésekben szólalt fel. Az új országgyűlésben is régi kerületét képviseli, amely jelentős szótöbbséggel választotta meg. Helyettes elnöke a véderő bizottságnak, tagja a könyvtári és múzeumi bizottságnak. Dr Frey Vilmos (Dorog, keresztény gazdasági párt) 1883-ban született Esztergomban. Római katolikus, nős, árvaszéki elnök. A budapesti tudományegyetemen avatták jogi és államtudományi doktorrá. 1905-ben Esztergom vármegye szolgálatába lépett. 1922-ben a vármegye főjegyzője, 1924-ben pedig a közigazgatásilag egyesített Esztergom-Komárom vármegye árvaszéki elnöke lett. 1916 augusztusában súlyosan megsebesült az orosz harctéren. Vitéz magatartásáért többízben is kitüntették. A forradalom kitörésekor megszervezte Esztergomban a polgárőrséget s annak parancsnoka volt a kommün kitö-