1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Farkas István

134 szerepet játszik. Borsod vármegye közigazgatási bizottságának, törvényhatósági bizottságának, továbbá állandó választmányának tagja. Borsod, Gömör, Kishont és Abaújtoma vármegye tb. tisztifőügyésze. Másodízben tagja a parlamentnek. Az edelényi kerület választotta meg elsőízben, 19264*an mint egységespárti nem hivatalos jelöltet, nagy szótöbbséggel. Képviselői működését a parlamenti felszólalások mellett főként az igazságügyi bizottságban fejtette ki, melynek egyik előadója és helyettes elnöke volt. Vármegyéje átszervezése óta. egyik tagja a kisgyűlésnek és ott élénk tevékenységet fejt ki. Régi kerülete választotta meg újból, háromezer szótöbbséggel, agrárpárti jelölttel szemben. Helyettes elnöke az igazságügyi bizottságnak, tagja a könyvtári és múzeumi bizottságnak. Farkas István (Budapest III, szociáldemokrata párt) 1869-ben született Tihanyban. Római katolikus, nős, a szociáldemokrata párt főtitkára. Atyja földműves volt. Az elemi iskola elvégzése után a cipészmesterséget tanulta Veszprémben s mint segéd beutazta az egész országot. 1890-ben kapcsolódott bele a munkásmozgalomba. Nagyváradra került, ahol a cipészek megszervezésében vett élénk részt, de később hat társával együtt örök időre kitiltották a város területéről. Katonai éveinek leszolgálása után Budapestre jött. Itt egyideig a cipészek szaklapját szerkesztette, majd a cipésziparosok és segédek betegsegélyező pénztárának tisztviselője lett. ő tömörítette országos szervezetbe a vidéki cipészszakszervezeteket s amikor az országos szervezet megalakult, annak vezető titkára lett. 1911-ben a Magyarországi Szociáldemokrata Párt titkárságába hívták meg, ahol azóta, mint a párt főtitkára működik. 1922-ben Budapest III. kerületében jutott mandátumhoz a párt listáján. Felszólalásaival gyakran támasztott nagy vihart a Házban, főként az emigráció likvidálását sürgette. A frankhamisítás vitájában az ellenzék vezérszónoka volt. Éles támadásokban részesült, amikor 1925 elején a házszabályrevízió miatt passzivitásba vonult szociáldemokratapárt nevében levelet írt az „Emberi Jogok Ligájához", amelyben vádat emelt a magyar kormány ellen. A szociáldemokraták bécsi döntőbírósága előtt, amely a magyarországi szociáldemokrata párt politikai magatartásával foglalkozott, ő képviselte a magyarországi szervezetet. Az első országgyűlésben is a főváros déli kerületében kapott mandátumot s harcos tagja volt a szociáldemokratapártnak. Elnöke a szociáldemokrata parlamenti frakció intézőbizottságának. A főváros politikai életében is szerepet játszik, mint törvényhatósági bizottsági tag. Az új országgyűlésben is Budapest III. választókerületének egyik képviselője. Tagja a földművelésügyi és pénzügyi 'bizottságnak.