1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Éber Antal

131 Dr Éber Antal (Nyíregyháza, pártonkívüli) 1872-ben született Budapesten. Katolikus, nős, udvari tanácsos, a Magyar-Olasz Bank vezérigazgatója, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. A középiskolát s jogi tanulmányait Budapesten végezte. Német, francia, angol és olasz nyelven beszél, bejárta egész Európát. A magyar pénzügyi és gazdasági élet egyik vezető egyénisége. Pályáját a Magyar Országos Központi Takarékpénztárnál kezdte meg, ahonnan 1899-ben a Magyar Agrár- és Járadék Bankhoz került át. Mint a jelzálogkölcsön és jogi osztály főnöke, 1902-ig működött itt s közben megszerezte az ügyvédi oklevelet is. Ekkor kilépett a bank szolgálatából és egyideig ügyvédi gyakorlatot folytatott. 1904-ben a Magyar Telepítő és Parcellázó Bank vezérigazgatója lett. A politikai életbe először 1906-ban kapcsolódott be, amikor a marosludasi kerület függetlenségi és 48-as párti programmal képviselőjévé választotta. A zárszámadási bizottság előadója volt, főként pénzügyi és közgazdasági kérdésekkel foglalkozott. Tevékeny része volt az önálló magyar jegybank létesítésére irányuló mozgalomban. 1917-ben, amikor megvalósította a Magyar Telepítő és Parcellázó Banknak az Agrár- és Járadék Bankkal való egyesülését, az egyesült intézeteknek vezérigazgatója lett. Az intézet 1920-ban beolvadt a Magyar-Olasz Bankba s ekkor, mint vezérigazgató, ennek élére került. Az olasz királyi korona-rend középkeresztese. 1920-tól, mint a főváros törvényhatósági bizottságának tagja, a főváros közéletében is jelentős szerepet tölt be. Széleskörű irodalmi munkásságra tekint vissza. Főszerkesztője volt a Magyar Közgazdaság című folyóiratnak s igen sok gazdasági és pénzügyi vonatkozású cikke jelent és jelenik meg a Közgazdasági Szemlében, a napilapokban és szaklapokban. 1930-ban a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara erős választási küzdelem után őt emelte az elnöki székbe. Az új országgyűlésben Nyíregyháza mandátumával foglal helyet. Az egységespárt programjával lépett fel s választása egyhangú volt. Mandátuma volt Budapest északi választókerületében is, de erről lemondott. Az új országgyűlésnek a gazdasági válság leküzdésére irányuló munkájában a kormány oldalán erősen kivette részét, 1931 szeptemberében azonban, miután nem értett egyet azokkal az intézkedésekkel, amelyeket Károlyi Gyula gróf kormánya a pénzügyi és gazdasági válságból való kibontakozás érdekében életbe léptetett, az egységespártból kilépett s lemondott a 33-as országos bizottságban viselt tagságáról is. Elnöke a Magyar Közgazdasági Társaságnak, tagja az Országos Ipartanácsnak, a Magyar Külkereskedelmi Intézet rt. igazgatóságának, az Országos Szőlő- és Borgazdasági Tanácsnak, a Magyar Gazdaságkutató Intézet Egyesületnek. Tőzsdetanácsos. Tagja a közgazdasági és közlekedésügyi és a pénzügyi bizottságnak. '.)•