1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Bud János

108 Dr Bud János (Békéscsaba, egységespárt) 1880-ban született Dragomérfalván, Máramaros vármegyében. Görög katolikus, nős, egyetemi tanár, nyugalmazott kereskedelemügyi miniszter. A középiskolát Nagyváradon, egyetemi tanulmányait pedig a budapesti tudományegyetemen végezte, ahol államtudományi doktori diplomát szerzett. 1901-ben a Központi Statisztikai Hivatal szolgálatába lépett, ahonnan 1912 májusában a kereskedelmi minisztériumba rendelték be szolgálattételre. Itt mint segédtitkárt a vámpolitikai előkészítő munkálatokkal bízták meg. 1916-ban áthelyezték a Közélelmezési Hivatalhoz. Többszöri soronkívüli előléptetés után 1917-ben miniszteri tanácsossá nevezték ki, 1918nban pedig az Országos Árvizsgáló Bizottság alelnöke lett. Tudományos kutató munkásságának elismeréséül a budapesti tudományegyetem már 1919-ben a statisztika magántanárává habilitálta, 1917-ben a rendkívüli tanári címet kapta, 1920-ban pedig a műegyetem tanári karának egyhangú meghívására, mint rendes tanár, a gazdaságpolitikai tanszéket foglalta el, 1921 decemberében azonban már visszatért az állami szolgálatba. A gróf Teleki-kormány ebben az időben állította fel a közélelmezési minisztériumot s ennek államtitkára lett, de emellett ellátta műegyetemi tanári teendőit is. 1922 októberében nevezte ki a kormány közélelmezési miniszterré s ugyanekkor került az Országos Közélelmezési Tanács elnöki székébe is. Közélelmezési minisztersége alatt szűntek meg az agrártermészetű gazdasági korlátozások s az ő érdeme volt, hogy azokban a nehéz időkben, amikor a termelés értékesítése szinte leküzdhetetlen nehézségekbe ütközött, sikerült 7000 vaggon búzát Svájcban értékesíteni. 1924 májusában, amikor a takarékossági rendszabályok folytán a közélelmezési minisztérium megszűnt, mint tárcanélküli minisztert a pénzügyminiszter adminisztratív ügyeinek vezetésével bízták meg, 1924 novemberében pedig pénzügyminiszterré nevezte ki a kormányzó, őreá hárult az államháztartás pénzügyi egyensúlya helyreállításának nehéz feladata, aminek sikerrel meg is felelt. Az államháztartás már a harmadik költségvetési félévben felesleggel zárult s lehetővé vált, hogy a népszövetségi kölcsönnek több mint kétharmadát hasznos beruházásokra fordítsák. Az ő minisztersége alatt történt a pengőértók bevezetése s nagy érdemei vannak abban is, hogy a Magyar Nemzeti Bank rövidesen a világ első jegyintézetei közé emelkedett. A magyar mezőgazdaságot olcsó külföldi kölcsönnel látta el s sikerrel oldotta meg a városok hitelproblémáját. Érdemeit méltányolták Genfben a népszövetségnél is, amelynek pénzügyi bizottsága előtt többízben képviselte az országot. A kormányzó 1925-ben az ország pénzügyi rekonstrukciója és gazda-