1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Vitéz Bobory György - Bodó János

103 Vitéz Bobory György (Tiszafüred, egységespárt) 1883-ban született Jászberényben. Katolikus, nőtlen, földbirtokos, ny. főispán. Jogi tanulmányait a kolozsvári egyetemen végezte, ott szerezte meg az államtudományi doktorátust. Német, francia és angol nyelven beszél, tanulmányutak során volt Olaszországban, Franciaországban, Spanyolországban, Németországban és Svájcban. Közigazgatási pályáját, mint gyakornok, 1906-ban kezdte meg. 1908-ban szolgabíró volt, 1919-ben pedig a legnehezebb viszonyok között átvette a pétervásári főszolgabírói hivatal vezetését. A bolsevizmus kitörésekor letartóztatták és kétízben is forradalmi törvényszék elé állították. 1919 májusában a hevesmegyei ellenforradalomban való részvétel és annak szervezése miatt halálra ítélték s szöknie kellett. 1919 augusztusában a román rablások nehéz idejében vette át újból főszolgabírói hivatalának vezetését. 1919 szeptemberében kormánybiztossá nevezték ki, 1920-ban pedig Heves vármegye""főispánja lett s e tisztét 1925 májusáig töltötte be. A világháborúban a mozgósítás napjától az összeomlásig teljesített katonai szolgálatot, megfordult a legtöbb harctéren, több kitüntetést szerzett és háromízben meg is sebesült. Közéleti érdemeinek elismeréséül a kormányzó dicsérő elismerésben részesítette. Heves vármegye életében tevékeny szerepet visz. Elsőízben tagja a törvényhozásnak. A tiszafüredi kerület választotta meg, az egységespárt programjával Tagja a közgazdasági és közlekedésügyi és a véderőbizottságnak. Bodó János (Törökkanizsa, egységespárt) 1886-ban született Töröktopolyán. Katolikus, nős, nyugalmazott őrnagy. A nagyváradi honvédhadapródiskola elvégzése után tizenhat, évig tényleges honvédtiszt volt az 5. honvédgyalogezrednél. 1921-ben őrnagyi rangban nyugdíjba ment. Katonai pályája alatt tudományos irodalmi munkásságot fejtett ki és amellett, hogy számos szakfolyóiratnak állandó munkatársa volt, több könyvet írt, így: „Nemzetközi jogok a háborúban". „A franktirör-harc", „Montenegró a balkáni háborúban", „Kémkedés bókében és háborúban", „A világháború és a hadijog". A „Levente" című folyóiratnak alapítója és egy időn át szerkesztője volt. Több harctéri és békekitüntetés tulajdonosa. Hosz-